Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Török Márta: Abaúj-Tornai várak a 16-17. századi levéltári források tükrében

hez szükséges személyzetet. Ennek vezetője a konyhamester volt. Felügyelte a konyhai eszközök tisztántartását. Ezeket elmosogatni csak fedett helyen lehetett. Gondoskodnia kellett a konyha vízkészletének pótlásáról, folyamatos biztosításáról, ő adhatta ki az udvari nép számára a kijelölt ételadagot, s ezt az asztalok között járkálva ellenőrizte is. Ügyelnie kellett arra is, hogy vendégség idején legyen elegendő hideg és meleg étel, nehogy ura szégyent valljon vendégei előtt. Az úr ételét a konyhamester a szakácsokkal együtt köteles volt megkóstolni. A kóstolás után az ételt darabontok őrizték, nehogy illetéktelenek férjenek hozzá." A várbeliek étkezési kultúrájához tartozott az abajdócból sütött kenyér, a különféle húsfélék, vadfélék, főzelékek, zöldségek fogyasztása. A várnép körében gyakori az aszaltgyümölcs fogyasztása. Az elfogyasztott táplálék jelentős hányadát a vár alatti kertek adták. A konyhák összeírása után az inventáriumok a sütőházakról és berendezéseikről, a palánk mentén felépített istállók, disznó- és baromfiólak, mészárszékek és műhelyek állagát mutatják be. Lóistállót a felső várban is találunk, hiszen a lovakat nemcsak a portyázások alkalmával, vagy végveszély idején vették igénybe, hanem csigák segítségével a kutakból is ezekkel húzhatták fel a vizet. Boldogkőn 1682-ben tizenkét lóra való istálló}

00 Füzéren 1644-ben vagyon három istálló . . . szalmával fedett . . . véghiben egy szekérszín . . 101 1665-ben ugyanaz, . . . végi benne valu (vályú) . . ,

102 Regécen 1678-ban Frumentarius haza ennek végiben . . . udvar biró Uram ovaj tartatnak, . . . réghi hámok . . . (részletezve) ... hintó eleibe való lovak.

103 1.5. Kutak, vízellátás, higiénia, tisztálkodás, egészségügy A sziklacsúcson álló várak mindegyikénél kiemelt szerepet kaptak az összeírásokban a kutak és ciszternák. Még ezekben a kicsinek tekintett hegyi várainkban is több kútra lett volna szükség, hiszen az ott élők számára állandó problémát okozott a friss víz beszerzése. Ezen csörlő és felvonórendszer kialakításával, a víz, hordókban történő szállításával igyekeztek segíteni. Kevés vár volt olyan kedvező helyzetben, mint Szádvár. Itt a vár kútját egy, a hegyben eredő forrás vize táplálta. Helyzete abból a szempontból is különlegesnek számított, hogy a vár alatt olyan barlangrendszer húzódott, ahonnan nyáron is jéghez lehetett jutni. Ezzel nemcsak a vízigény egy részét elégíthették ki, hanem például könnyebb volt a romlandó élelmiszerek hosszabb idejű tárolása is.

104 "i. Rákóczi György konyhai rendtartása 1643-ból. In.: Történelmi Tár 1884. IV. pp. 395-396. 100

OL. U et C Fasc. 7. No. 29. 101 OL.U etC Fasc. 15. No. 7. 102

OL. U et C Fasc. 15. No. 8. 103 OL. U et C Fasc. 39. No. 24. 104

Réthly, 1962. p. 270. (Szádvár 1567-es leírása.)