Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - B. Damjanovics Judit: A munkácsi egyházmegye papjainak és kántorainak szellemi élete a 16-18. században

Szent Jakab napján) fizettek: 3-3 Ft-ot. 19 Számos esetben a pap fia volt a kántor, ugyanakkor a közeli Bubuliska nevű faluban ugyanennek a papnak a másik fia, Sándor volt a kántor 1672-ben. 20 Altalános felmérést végeztek 1682-ben a munkácsi uradalomban, ahol a VII. rutén kerületben 145 lakott falu volt, össze­sen 4673 lélekkel, a batykók és kántorok száma 111 fő volt. 21 Ugyanebben az évben Bereg megyében is készült egy szűkebb körű összeírás, miszerint 107 ru­tén papra 5 orosz deák (gyák), vagyis éneklész tanító jutott. (200 évvel később a kántorok száma 140-re gyarapodott.) 22 Az unió megszilárdulása előtti helyzet Elképzelhető, hogy ezek a megyei statisztikai adatok a munkácsi püs­pökségre is eljutottak, és a kántorok alacsony számát ismerve, az egyházi élet gördülékenyebbé tétele miatt rendelte el az egyházmegyéjét bejáró De Camelis munkácsi püspök az 1690-es szatmári zsinaton, hogy minden község tartson kántort és egyházfit, akik a templomban segédkeznek a papnak és a gyermeke­ket oktatják. 23 A szertartások ismeretét és az énektudás fontosságát mint a papi funkció egyik alapját emelte ki a szatmári Szent Miklós templomban 1691. május 5-én megtartott zsinat, amikoris elrendelte, hogy senki sem szentelhető pappá, aki nem töltötte be 24. életévét, aki megelőzőleg három évig nem szol­gált kántorként valamely templomban. Ezeket a falu köteles eltartani. 24 És be is tartották, amint jól tükrözi ezt egy 1693. október 6. után a beregi görögkatolikus parókiák részére kijelölt egyházi telkek jegyzéke, amely földek­nek a papság körében való örökléséről írva hozzáteszi: „hoc idem intelligitur et de cantoribus sive magistris scholarum." 25 A papok földesúri adózása nem szűnt meg az unió után sem, sőt Ber­csényi az 1701-es urbáriumában az ungvári uradalom papjai számára visszaál­lította a vichodot. Teljes felügyeletet gyakorolt a papjai felett, ugyanis az urbá­rium általános szabályainak 8. pontja szerint kikérdezték a papokat: tudják-e az imákat (miatyánk, hitvallás), különben büntetésként 1 Ft 80 dénárt tartoznak fizetni. 26 A földesurak az adózással foglalkoztak ugyan, de a papok intéz­ményszerű oktatásáról még ezidőtájról is nagyon keveset lehet olvasni. Működött egy-két kisebb monostori iskola, de az ezekben képzettek száma elenyésző volt. Feltehető, hogy csak saját szerzeteseiket oktatták. Ilyen volt a kisbereznai monostor (1742), melynek alapításáról olvashatjuk: „egy bazilita rendi szerzetes jött Galíciából, aki az ifjakat betűvetésre oktatta, s a ke­Hodinka 1923. 'Lehoczky 1904.88., 90. p. Hodinka 1923. : Lehoczky 1904.57. Hodinka 1909. 327. p. Uo.419.p. Hodinka 1911. 375. p. 'Hodinka 1909. 726. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom