Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - B. Damjanovics Judit: A munkácsi egyházmegye papjainak és kántorainak szellemi élete a 16-18. században
A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE PAPJAINAK ÉS KÁNTORAINAK SZELLEMI ÉLETE A 16-18. SZÁZADBAN B. DAMJANOVICS JUDIT Első okleveles adatunk 1254-ből származik, amely a Zemplén megyei Leszna vidékén élő ruszinokról tanúskodik. Ettől kezdve fokozatosan települnek be Máramaros, Bereg, Ung és Zemplén hegyeinek korábban lakatlan területeire, majd Sárosba és Szepesbe, sőt egyre délebbre, míg a 18. századra Szabolcson és Szatmáron túl elérnek egészen Biharig, sőt a távoli Bács-Bodrog vidékére is. Egyházi szempontból a munkácsi monostorban székelő ortodox, az 1646-os uniót követően pedig már görögkatolikus püspök joghatósága alá tartoztak. Hazai okleveleink a 14. században említenek fatemplomokat a Kárpátokon inneni ruszin telepesek falvaiban, ami azt jelenti, hogy már ekkor kellett papjaiknak, kántoraiknak lenniök, végeztek szertartásokat, következőleg kellett szerkönyveiknek is lenniök. 1 Az unió előtti helyzet Az ortodox papok (batykók) a ruszin családos jobbágyok, vagy a jobbágyként kezelt pap fiai közül kerültek ki. Falujukban megtanulták az írás-olvasást, mellé a templomi éneklést, a szertartások végzését, és csekély összegért a püspök levizsgáztatta, fölszentelte őket, majd visszamentek saját falujukba papnak. 2 így előfordult, hogy egy falunak több papja is volt. Hodinka írja, hogy a 16. század második felében a görög szertartású batykónak ismernie kellett a cirill írást és olvasást, és hozzá annyira, hogy a szerkönyvekkel bánni tudjon, sőt, ha kellett, le is másolni.-' Az első ismert kántori bejegyzés is a 16. századból való. Az ungvári püspöki levéltárban levő tetraevangéliumban található egy kézírásos bejegyzés, miszerint 1562-ben Tiszmenicán „Ezt a könyvet megújította Isten szolgája Pantalejmon nevü gyák ... (...)... pap fia a jeges földről." 4 Az utóbbi jelző biHodinka: Hazai ruszinaink 2 Cserbák285.p. hodinka 1909.761. p. ^Hodinka: Okmánytár Ms.
