Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

MISKOLC TÁRSADALMÁNAK ÁTALAKULÁSA, AZ IPAR ÉS A KERESKEDELEM SZERKEZETE 1929-1949 KÖZÖTT* DOBROSSY ISTVÁN A 20. század első felében egy-egy település, vagy régió népességét nagymértékben befolyásolta, alakította a két világháború, a kivándorlási hullám, a trianoni határmegvonást követő lakosságvándorlás, a megyehatárok többszöri megváltoztatása, kiigazítása, vagy éppen a második világháborút követő lakosságcsere. Számos település történetében voltak olyan események, döntések, amelyek politikai, vagy gazdasági megfontolásból születtek, s népességsorvasztó, vagy népességnövelő, duzzasztó hatásúak voltak. Ezért van az, hogy az egyes népszámlálások adatsorai magyarázatra, kiegészítésre szorulnak. Főleg érvényes ez Miskolcra, amelynek népességét, a népesség mozgását évtizedeken át befolyásolta az a koncepció, amely először a százezer, majd a kétszázezer fős ipari nagyváros kialakítását tűzte célul. Az ún. Nagy-Miskolc elképzelés megfogalmazódott már az önálló törvényhatósági jog megszerzéséért vívott küzdelemben, majd a háború évei alatt nyugvópontra jutott, hogy aztán a trianoni döntést követően, 1920-tól negyed évszázadon keresztül újra a várospolitikát, városgazdaságot meghatározó szemponttá, mindenáron elérendő céllá kristályosodjon, formálódjon. 1935, 1945 és 1950 ennek a folyamatnak egy-egy főbb pontja, amikoris a Martintelep, majd Diósgyőr, Görömböly-Tapolca és Hejőcsaba, aztán pedig Görömböly, Hámor és Szirma válik a születő nagyváros részévé. Alábbiakban arra a kérdésre kívánok választ adni, hogyan alakult Miskolc és környéke népessége, a város, majd a kerületek határai hogyan változtak, s emögött milyen ipari és kereskedelmi tevékenység, másrészt milyen mozgású ipari és kereskedő réteg állt. Az 1929/1930-1949/1950 közötti időhatár végülis önkényes, mellette az szól, hogy ebben a két évtizedben nagyon határozott változás történt, s volt egy háború előtti és egy háború utáni korszak, amelyet itt együtt, egy folyamat nagyobb részeként kívánok megközelíteni. A készülő Miskolc monográfia III. kötetéhez egy korszakhatár-javaslat is, amely A tanulmány része a Miskolc monográfia munkálatainak. A további (később megjelenő) fejezetek a kereskedelem és üzlethálózat, a közlekedés (általában az infrastruktúra) kérdéseivel, valamint a város bankrendszerével és hitelügyleteivel foglalkoznak.