Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

A cseh megszállás hátráltatta az ismeretterjesztés menetét. A hallgatóság létszáma ui. alaposan megcsappant. Nagy Ferenc jún. 2-án így írt erről: „á.á.á.á Az intenzív tanulási kedv, a tudásszomj kielégítésének vágya még engem, a tanüggyel hivatásszerűen foglalkozót is meglepett. Mégis, hogy a tanfolyamokat a befejezés előtt be kellett szüntetniá.á.á. annak oka Miskolc megszállása voltá.á.á."

m Ezzel tulajdonképp le is zárult a proletárdiktatúra ismeretterjesztő tevékenységének első szakasza. A számszerű adatok impozánsak. Az ismeretterjesztő előadásokat 2500-an hallgatták végig, az pedig ún. diákszociális délutánokon kb. ötezren jelentek meg, bár ez utóbbi szám kissé túlzottnak tűnik. A tanfolymokra 614-en iratkoztak be. Soha ennyi ember még nem vett részt Miskolcon iskolánkívüli népművelési-ismeretterjesztő rendezvényeken rövid 3 hónap alatt! Az ismeretterjesztő munka második szakasza júniusban kezdődött. A választmányi vezetésben változás állott be, Valentényitől Nagy Ferenc vette át a titkári (valójában vezető) posztot. A Közoktatási Népbiztosság VII/3. csoportja ekkorra már részletesen kidolgozta a szabadoktatás távlati terveit, s az ismeretterjesztést két részre bontotta: 1. Szabadiskola (nyelv, gép-gyorsírás, levelezés, közismereti tantárgyak, művészetek tanfolyamszerű oktatása). 2. Ipari szakoktatás. A szabadiskola új szervezeti formáit és tartalmát, működési elveit, a megyei Művelődési Osztály részletesen kidolgozta.

112 1 B.-A.-Z. m. Lt. OIB iratok. Szám nélkül. Jelentés a szabadiskoláról. 1919. IV. 2. 2 „A Művelődési Osztály felnőttek oktatásával és továbbképzésével foglalkozó Alosztálya Munkás Szabadiskolájának szervezete. (Kivonat.) . . . „célja a mindenkori helyi viszonyoknak megfelelő, állandóbb jellegű iskolákkal alkalmat adni a munkásoknak, hogy bármilyen irányú tudásbeli igényüket rendszeres oktatással kielégíthessék . . . Szabadiskola szervezete: Az alosztály elhatározza a munkás szabadiskola felállítását. Az általános szempontoknak megfelelően, de mindenkor a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva oktatási programot dolgoz ki. Az alosztály vezetősége által megbízott tanító vagy műszaki egyén az iskola vezetője. Az iskola vezetője megszervezi a tantestületet, melynek névsorát a tanítási megbízás kiadása végett a Közoktatási Népbiztosnak bemutatja. Az előadások helye egy erre a célra igénybevett iskola vagy más épület, mely mint az laosztály szabadiskolája szerepel. A tanfolyam vezetője a tanítás idején mindenkor az iskolában folytató tanítással egyezteti össze. A beiratások mindenkor a szabadiskolában, pártgyűléseken vagy szakszervezeti összejöveteleken a helyi sajtóban előre kihirdetett időpontban történik. A tanfolyamra az illető tárgy természetének megfelelően 20-60 hallgató vehető fel. Kivétel az analfabéta tanfolyam, melyet már kevesebb számú jelentkezőnek is tartunk. Az iskola ünnepélyes formában nyílik meg, mely alkalmat ad annak kifejtésére, hogy a kialakuló gazdasági rendben az egyén és az egyetemesség szempontjából milyen rendkívüli hordereje van a tudásnak, hogy minden embernek, aki iskolánkból kikerül, a munkáskultúra agitátorvá kell lenni. Az iskola igazgatójának ott kell tartózkodni. Az előadók előadói ívet töltenek ki, erre utalványozzák a díjakat. Ha tanuló nem jelenik meg, összevonással kell az órákat megtartani. Havonta rendszeres értékelést kell tartani az előadókkal, a munkások pedagógiai észrevételeit jegyzőkönyvbe veszik, s a vezető a jegyzőkönyv egy másodpéldányát a Közoktatási Népbiztosság VII/3. Üo-ba továbbítja. Az iskola vezetőjének díja 200 tanóráig 400 korona, 400 tanóráig 500 korona, 400 taníra felett 600