Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

Rákóczi hamvainak hazahozatalakor az egyesületet Gálffy képviselte a budapesti ünnepségeken. 1907-től új kezdeményezés indult .á.á.á„A helybeli tanítói karral érintkezésbe léptünk az iránt, - olvasható az 1905/06-os évkönyv 128. lapján -, hogy a jövő idényben a tanítói kar bevonásával a nép részére vasárnaponként oktató irányú előadásokat tartsunk és pedig minden vasárnap a város több pontján erre alkalmas helyiségekbená.á.á." Megindult tehát Miskolcon is a szabadtanítás népszerűsítő előadás sorozata. A város különböző népiskoláiban szervezett előadásokon a tanítók: Mózes Imre, Putnoky István, Schlesinger Ármin, Bilkey Zékány Tivadar, Bíró Sándor neve bukkant fel, mintegy a tanítóság újabb garnitúrájaként. A közművelődési egylet már a század elején kapcsolatot létesített a budapesti Uránia Tudományos Egyesülettel, s ezzel karöltve 1908-ban megindult Miskolcon a „munkás gimnázium". Természettudományos és modern társadalomtudományi előadások sorozatáról volt szó, 1909-ben mintegy 40 hallgatóval. A 2 tanítás vasárnap délután folyt a kereskedelmi iskolában, s ugyan ki bábáskodhatott felette, ha nem Gálffy Ignác igazgató? 1911-ben Apponyi létrehozta a Szabadoktatási Tanácsot, melynek keretében a közművelődési egylet szervezésével Miskolcon, Budapest után az országban másodikként, szabadegyetem indult. Hétfőn, szerdán, pénteken a középiskolai tanárok tartottak előadásokat 150—200 résztvevő előtt. Különösen az ún. vetítettképes (diafilmes) előadásoknak volt nagy sikerük.

89 Kibontakozóban volt tehát a népszerű természet- és társadalomtudományos ismeretterjesztés, mely egyre aktívabban járult hozzá a tömegkultúra színvonalának emeléséhez. Lehetővé vált az ún. „alacsony kultúra" sáncainak meghódítása, s e feladatokat a város tanárainak kellett jórészt megoldaniuk. Becsületükre legyen mondva, nagy igyekezettel próbálták kulturális küldetésüknek eleget tenni. A pedagógusok részvétele kiterjedt számos más egylet körére. Már láttuk, hogy a polgáregyletben milyen fontos szerepet játszottak a város néptanítói. Néhány más példa: A Miskolci Daláregylet titkára 1906-ig Szepesik János volt, utóda Szekeres János polgári iskolai tanár lett. A Miskolczi Athleta Kör alelnöki tisztét Gálffy Ignác töltötte be. (Gálffy megérdemelne egy részletesebb tanulmányt!) A Miskolci Daláregylet karnagya Beregszászi István nélkül a város e híres kórusa valószínűleg szürkébb lett volna. De ő vezette a tanítók alkalmi kórusát az Otthon Egyletben, az Iparos Ifjúsági Dal- és Önképzőkört, a MÁV tisztviselő dalárdának pedig elnöki tisztét töltötte be.

90 Deák Gábor: B.-A.-Z. Megye és Miskolcz város művelődésügye 1918-ig. HOM Tört. Adattára 82. 131.11. Gépelt kézirat 28 lapos. Ellenzék Naptára id. mű. Egyletek és Körök 218-225. p.