Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

kapcsolata elmélyült, s ezután a köri felolvasások gyakori vendégei lettek az énekesek, s műsoraikkal aktív közreműködőivé váltak az estélyeknek. Az 1886. nov. 27-i közgyűlés tehát egy, az előzőknél sikeresebb közművelődési évet zárt. Bár Kovács Gábor még mindig elégedetlenkedett a tagság passzivitása miatt, valójában inkább örömmel vehette számba a köri tevékenység kiteljesedését. Emelkedett a tagság, nőtt a pénztári állomány, (547 frt) elérkezett az ideje, hogy kidolgozzák az eredeti alapszabályban is lefektetett tagsági segélyezési tervezetet. Elhatározták újabb pályaművek kiírását és további irodalmi dolgozatok díjazását. Újólag megállapították, hogy a közönség megnyerésének egyetlen útja, ha rendezvényeik tartalmát, műsorát változatosabbá teszik. A szokásos vezetőségválasztás eredményeként Brosz Károly helyett Mihálcz Ödön tanár lett a pénztáros. 1887-től tehát sokszor találkozhatunk a különböző segélyezési céllal rendezett estélyek híreivel. Ez annál inkább könnyű volt, mert a felolvasások témáját, a segélyezés tervét részletesen hirdették a helyi lapokban is. A rendezvények műsora általában irodalmi, zeneivé vált, többen felléptek a város ismert személyiségei közül is (Lévay József, a színház művészei stb.). Az 1888-as közgyűlésen már természetes volt, hogy a kör közművelődési jellegét emelték kiá.á.á." Indítványba hozatván - olvashatjuk a jegyzőkönyvben -, hogy körünk túlnyomóan elméleti irányú munkálkodása gyakorlati irányba tereltetvén a kör mintegy közművelődési egyletté változzék át, mint aminő iránt nagyobb érdeklődéssel, esetleg áldozatkészséggel viseltetnék városunk és a vidék közönsége isá.á.á."

33 Az utolsó szavak immár a kör Miskolcon túl is ható tevékenységének lehetőségét tételezték fel. A rendelkezésünkre álló források szerint: 1887. máj. 19-én az eperjesi tűzvész áldozatainak megsegítéséért, 1888 tavaszán a borsodmegyei árvízkárosultakért, 1891-ben a mezőcsáti tűzkárosultak, a helyi szegény gyermekeket felruházó testület segélyezéséért, 1893. ápr. 5-én az izraelita népkonyha támogatásáért, 1894-ben a miskolci Kossuth-szobor állítási költségeihez való hozzájárulásért, 1896-ban a sárospataki irodalmi kör Tompa szobor létesítési kezdeményezésének elősegítéséért rendeztek belépődíjas összejöveteleket.

34 Mint látható, a Tanügyi Kör társadalmi nyitása egyre tudatosabbá vált. A 90-es évek elejére azonban mégis kifulladási jelenségek mutatkoztak, kétszer is komoly vezetési válság keletkezett. Ennek több oka volt. 1889-ben elköltözött Miskolcról Horváth alelnök, hamarosan Porcs János is lemondott. Ekkor 1891. szept. 26-ig új vezetőség működött a kör élén: ' Uo. Az 1888-as máj. 9-i igazgatósági ülés jegyzőkönyve 7. pont. Borsodmegyei Lapok 1893. IV. 2. 27. cím nélkül. HOM HT. Porcs h. 1894. V. 19. igazgatósági ülés jegyzőkönyve. Uo. 196. febr. 19-i igazgatósági ülés jegyzőkönyve.