Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)
gondolatokat fogalmazott meg, melyek kísértetiesen hasonlítanak a pedagógia mai gondjaihoz. Kovács pedagógiai nyitottságát, érzékenységét dicséri a problémák korai felismerése, a kérdés aktualitását pedig igazolja, hogy később országos vita indult a tanulók túlterheléséről. 19 1882-ben már 3 felolvasás hangzott el Tóth Pál, Porcs János és Brosz Károly tanárok előadásában. 20 Az előadások közül a Brosz-féle vizsgákról szóló értekezés szintén hosszú vitát eredményezett. A nyilvános vizsgák gyakorlata ugyanis erősen rombolta a tanári-tanítói tekintélyt, akadályozta a produktív gondolkodáson alapuló tanulást, értelmetlen „magoláshoz" vezetett. A problémához sokan hozzászóltak, jó javaslatok is hangzottak el a későbbiekben, (okt. 7-i közgyűlés, nov. 4-i igazgatósági ülés) majd pedig a megye tanítósága, a megyei tanítóegylet is többször visszatért az ügyre. 21 Az 1882. okt. 7-i közgyűlés valójában még kevés eredményt könyvelhetett el. Az első évi tapasztalat is elegendő volt azonban annak felismerésére, hogy a kör nem maradhat csupán pedagógiai témák tárgyalásánál, szélesíteni kell a felolvasások tematikáját, azaz jobban be kell kapcsolódni a város közművelődésébe. Ez a gondolat egyre erősödött, amikor az 1883. év tavaszán a felolvasások egyre gyérebb látogatottság mellett folytak le. 22 Dr. Kovács a titkári beszámolójában sötét képet festett szept. 29-én a közgyűlés előtt, javasolta, hogy irodalmi témákkal színesítsék az előadások tematikáját. Határozat született, mely szerint a tagokat aktívabb közreműködésre serkentették, továbbáá.á.á. „nyilvánítsa magát tanügyi körünk egyszersmind irodalmi körnek, melynek hatáskörében több, a léleknek szórakozást nyújtó munkásságot lehet kifejteniá.á.á." - olvasható a jegyzőkönyvben. 23 E közgyűlésen újraválasztották a vezetőséget is, lényeges változás nem történt. 24 Az elhatározott profilmódosítás első jele volt, hogy Tóth Pál ifjúsági előadás-sorozat megtartására vállalkozott aesthetikai dolgozatok címmel. 25 1883. dec. 1-én tartották azt az igazgatósági ülést, melyen döntöttek az 1885-ben rendezendő budapesti kiállításra küldhető anyagról. A kiállításra szánt, majd elküldött dokumentumok azt bizonyítják, hogy a kör erősen kezA témával kapcsolatban lásd. dr. Lénárt Béla: Pedagógiai törekvések Borsod alsófokú népiskoláiban (1868-1918) II. rész Borsodi Művelődés 1984. szept. IX. évf. 3. sz. 74. p.! 1 1882. II. 11. Szakülés: Tóth Pál: Az iskolai fegyelem. III. 18. Szakülés: Porcs János: A határozatlan módú ige használata. A témával kapcsolatban lásd dr. Lénárt Béla: Pedagógiai ... id. cikk. Uo. 76-78. p.! 1883. pr. 14. Porcs J.: „A vizsgái kiküldöttek kinevezése'', ápr. 26. Dr. Kovács G.: Az ösztönökről, máj. 5. tárnája, előadója nem állapítható meg, jún. 7. témája, előadója megállapíthatatlan. Borsod Miskolci Értesítő 1883. XVII. évf. V. 2.118. sz. Meghívás. HOM HT. Porcs h. közgyűlési jegyzőkönyv 1883. szept. 29. Porcs J. elnök, Horváth S. alelnök, Dr. Kováds G. titkár, Gálffy Ignác jegyző, Brosz K. pénztáros, Göldberger S. ellenőr. 1 HOM HT. Porcs h. igazgatósági ülési jegyzőkönyv 1883. dec. 1.
