Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Hőgye István: Közművelési tevékenység a zempléni levéltárban 1815-től napjainkig

A levéltárat mint látványosságot is sokan felkeresték, hiszen a 20. században már általában kicserélődtek a régi levéltári berendezések, napjainkban pedig szinte csak a zempléni őrizte meg a 18. századi levéltárak hangulatát, hiszen szép barokk szekrényeivel, polcaival, művészien bekötött, bőrkötéses jegyzőkönyveivel, a Kazinczy-ereklyékkel, asztalával, székével látványnak is megható. Feltűnően sok művész fordult meg a termekben, szobrászok, építészek, festők, akik a művészeti élményeiket írták be az emlékkönyvbe. Takács Tibor költő Kazinczy székében ülve, Kazinczy szellemének, nagyságának emlékére verset is írt. Történelmi, politikai változásokkal a levéltárban folyó köztevékenység is változott. A 30-as évek nagy nemesi kutatásai után 1945-től új szempontok szerint alakult a levéltár hivatali és közművelő tevékenysége is. 1940-ben FelsőZemplén egy részének visszacsatolása után a múzeumi anyagot Borsiban, II. Rákóczi Ferenc születése helyén, a kastély termeiben helyezték el, mely a határ új megvonásával ott maradt, szétszóródott a szlovákiai múzeumokba, vagy megsemmisült, nyomaveszett. 1945 után dr. Lukáts József piarista tanár lett az intézmény vezetője, újításaival az új hatalomnak nagyon kiszolgáltatójává lett, kiállításai, intézkedései ezt bizonyítják. 1950-ben Zemplén vármegye közigazgatási egységének megszűnése után a levéltárat is összevonták és 1959-ig szinte csak raktárként működhetett. 1959ben, mikor a levéltárak rmmsztériumi közvetlen irányításban működtek, Kazinczy Ferenc Állami Levéltár néven ismét önállóvá lett. Ettől kezdve újra a Kazinczy-kultusz és a zempléni táj, a zempléni múlt szolgálatában 4-5 munkatárssal végezhette köztevékenységét. 1959-ben rendezte első új, nagy kiállítását Kazinczyra és családjára vonatkozóan, majd később minden évben 2-3 új kiállítással, évfordulókhoz, eseményekhez, híres személyiségekhez kapcsolódóan mutatta be értékeit a mindig érdeklődő nagyközönségnek. Egy-egy kiállításról vezetett feljegyzés szerint mindig többezren fordultak meg az intézményben. 1968-tól újra a B.-A.-Z. megyei szervezetben működik. Kezdetben, főleg a 70-es években korlátozott volt közművelő tevékenysége, de a 80-as évektől az új megyei vezetés nemcsak engedte, de segítette is azt az évszázados hagyományt, amelyet Zemplénben mindig jól, eredményesen végeztek. Különös hangsúlyt kapott a Kazinczy- és Kossuth-dokumentumok megújított, gazdagított kiállítási bemutatása. Több kiállítás tudományos tanácskozásokhoz, nemzetközi rendezvényekhez kapcsolódott, pl. szlovákok történetéről rendezett konferencia és kiállítás, vagy hegyaljai bortörténet, görögök, zsidók évszázados együttműködésének emlékei, a város nagy évfordulóin, a Sátoraljaújhelyen rendezett összejövetelek, fesztiválok, kongresszusok, konferenciák idején mindig a levéltár is bemutatta a vonatkozó forrásait, könyveit, pl. iskolatörténeti, színháztörténeti, orvostörténeti, pénztörténeti, művészettörténeti, zenei emlékeink nagy elismerést, csodálatot váltottak ki a látogatókból. A legutóbbi időkben érdekes kiállításokat rendeztünk régi választási iratokból, kortesdalokból, plakátokból.