Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Hőgye István: Közművelési tevékenység a zempléni levéltárban 1815-től napjainkig

gium kézirattárában őrzött Csécsi János pataki professzornak a szécsényi országgyűlésen készített naplóját. A napló terjedelmes, 76 oldalnyi, nehezen olvasható kézirat, de Kazinczy átirat-változatában - bár szöveghű, pontos másolat - olvasmányos és valóban különös értékű történeti forrása II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának fontos döntéseket hozó országgyűléséről. A kézirat címlapját a mellékletekben közöljük.

10 A levéltárhoz tartozó könyvtár, melyet már a korabeli „kutatók" is segítségül használhattak, éppen Kazinczy gyűjtőés gyarapító munkájával már ekkor jelentős állományú lehetett. Gyakran használták az értékes könyveket, maga Kazinczy is számos bejegyzést, kiegészítést tett a lapokra. Az 1818-ban Budán kiadott József nádor életéről és működéséről tartalmas, szép könyvbe fontos megjegyzéseket tett, arcképének magyarázatához pedig kis művészettörténeti leírást csatolt, melyet az első oldalra, az arckép elé írt: „A később időknek. József Császári Királyi Herczegnek, Országunk' Nádorának, itt álló képénél hívebben festett képét óhajtani nem lehet. Úgy látjuk itt ezt a bennünket szerető, s általtunk imádott unokáját a nagy Thereziának, mintha elevenen állana előttünk. Festette azt Isabey Párizsi Festő, Bécsben, csakhamar azután, hogy most uralkodó Fejedelmünknek leánya Mária Ludovica 1810. Napóleon Franczia-Császárhoz férjhez adatott. Napóleon Isabéyt Párizsból becsbe küldötte, hogy az Ustriai Udvarnak minden tagját fesse, és hogy ő ezekkel az igen híven és igen szépen festett képekkel hitvesének kedveskedhessék."

11 Az 1832 elején megalakult Zempléni Casinó, melynek kazinczy és Kossuth is alapító tagja volt, könyvtárával, játék- és szórakoztató alkalmatosságaival, újságok, folyóiratok helybeni olvasásával a közművelésnek, politizálásnak a reformkori Zemplénben működő nevezetes embereknek találkozó helye volt. Érdekesség, hogy a kaszinói közművelődés irányítói, az ottani könyvtár gyarapítói az egész működés idején a könyvbeszerzést, folyóirat megrendeléseket két levéltárnok, Sztankó Antal, majd Göcze Tamás végezte, Kazinczy Gábor pedig a nagy rendezvények, bálok, színházi és zenei estek szervezője volt. 1847 nyarán Kazinczy Gábor vendégeként Petőfi Sándor is járt Újhelyben, Széphalmon és a Bodrogközben. Megfordult és vendégül látták a kaszinóban, a Zemplén megyei közgyűlés pedig tiszteletbeli táblabíróvá választotta. Kazinczy Gábor mutatta be a közönségnek és a megyeházán feltehetően ellátogattak a levéltárba is, ahol Kazinczy működött, akit Petőfi szellemi elődjének tekintett és vallott többszöri szép írásaiban.

12 A levéltár közművelő munkájának új, nagy korszaka akkor kezdődött, ill. folytatódott, amikor a piarista tanárból levéltárnokká lett történész és író Dongó Gyárfás Géza került az intézmény élére. Már tanár korában is nemcsak szépirodalmi, de történeti műveket is megjelentetett. 1896-tól haláláig, 1928-ig Csécsi János kéziratának Kazincy-féle másolata. Z. lt. Fasc. 218. No. 201. az eredetije sárospataki Ref. Egyházkerület Gyűjteményeinek kézirattára, 65/1. számán. A kötet a Z. lt. könyvtárában 524. lt. számán található. !

Z. lt. közgyűlési jkv. 1847. 407-408.