Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

a 3 éves tervért; Vármegyénk iskolán kívüli nevelés ügye - előadó Bodó Lajos szabadművelődési felügyelő. Az előadások után hozzászólókat hallgattak meg. A járási és megyei értekezleteken kívül mai szóhasználattal élve regionális értekezleteket is szerveztek. A Sátoraljaújhelyen 1948. április 17-én megtartott tájértekezlet résztvevői voltak: Miskolc város, Abaúj vármegye, Borsod vármegye, Heves vármegye, Nógrád vármegye és Zemplén vármegye felügyelői körzetükből magukkal hozva egy kiváló munkaközösségi tagot. Jelen volt Gombos Ferenc, a minisztérium szabadművelődési főosztályának vezetője is. Aczél György országgyűlési képviselő, a későbbi évtizedek egyik fő ideológusa felszólalásában így fogalmazott: „A szabadművelődés feladata a reakciós ideológia nyesegetése és teljes visszaszorítása. Csináljon közvélemény-kutatást és állapítsa meg, hogy mik azok a politikai, gazdasági, szakmai kérdések, amelyek aktuálisak, érdeklik a népet, ezeket dolgoztassa ki és ezeket propagálja. Ezenkívül ellenőrző apparátusnak is kell lennie a művelődés terén."

18 Politikailag és világnézetileg különböző alapállású előadók és előadások jellemezték a tájértekezletet. Az éveken keresztül jól működő szabadművelődés utolsó időszakának lenyomata a Sátoraljaújhelyen felvett jegyzőkönyv. A fordulat éveként jegyzett 1948-as év egyik utolsó ilyen jellegű megmozdulása volt ez a térségben. 2. A szabadművelődés alkalmai Abaújban A községi szabadművelődési tevékenység leggyakoribb formái az előadások és előadássorozatok voltak. Az 1944/45-ös kényszerű szünetet követően 1945/46-ban számuk megnőt. Az előadások célja az elemi szintű iskolában szerzett ismeretek kiegészítése és felelevenítése. A községi előadások októbertől-novembertől március elejéig-közepéig tartottak. A leadni kívánt tematikát és az előadók jegyzékét a megyei felügyelő engedélyezte. Pontos óraterv, tanmenet és költségvetés alapján tarthatták meg az esteket, az előadónak történő minimális honoráirum kifizetése mellett. 1947-ben a helyi előadók díja 4 forint előadásonként, vendégelőadó 8 forintot kapott. Az előadássorozatok lezajlása után a helyi ügyvezető jelentést küldött a megyei hivatalba a sorozat körülményeiről, az érdeklődésről és az anyagiakról. Az alapismeretterjesztő előadások óraszáma 60 volt, de ismerünk bőven eltérést mindkét irányba. (40 és 80 órás sorozatokat is szerveztek.) Egy 60 órás sorozat általános felépítése a következő volt: magyar nyelvi ismeretek 10 óra, történelmi, társadalmi és jogi ismeretek 15 óra, földrajzi ismeretek 8 óra, népismeret-népi kultúra 5 óra, egészségtani ismeretek 5 óra és szakműveltség 17 óra. Az 1946/47-es szabadművelődési időszakban 32 alapismeretterjesztő előadássorozat haladási naplója érkezett be a hivatalba. A kezdeti évek előadói leggyakrabban a magyar történelemből mertettek témát előadásokhoz. Ez folyamatosan változott meg 1948 után. Hernádkércsen az alábbi témákban hirdettek sorozatot 1948-ban: Az októberi B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508.490-3/1948. SzMH. i.