Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata
része elpusztult. A hivatali helységüket a csehszlovák katonaság teljes felszerelésükkel lefoglalta, az irattár megmentése így nem volt lehetséges, 1945. március 8-án a hivatal személyzetét a város területének elhagyására szólították fel, s másnap reggel az ott dolgozókat a szlovák milicisták kikísérték a határra, majd minden ingóság hátrahagyása nélkül kiutasították őket. 8 A megyén átvonuló front miatt az 1944/45-ös időszakban népművelési tevékenységet nem lehetett folytatni. A közigazgatás központja újra a trianoni határon belül lévő régi megyeszékhely, Szikszó lett. Az abaúji Igazoló Bizottság április 18-án egyhangúlag igazolta a Népművelési Bizottság tisztviselőit és megindulhatott a munka, a népoktatási kerület újraszervezése. A hivatal személyzete a szikszói újrakezdés hónapjaiban három főből állott: Komorowitz Béla népművelési titkár, Melega Mária és Komorowitz Lenke, népművelési munkaerők. Az iskolai időszakhoz hasonlóan működő népművelési tevékenység 1945-ben is csak a szeptember-októberi hónapokban indult be. A nyár folyamán a Kassáról és környékéről kitelepített több száz magyar menekült család elhelyezésével foglalkozott a hivatal. A munka ellátásához lett felállítva június hó során a Népgondozó Hivatal, feladatul kapva a vagyonok visszaszerzésével és a letelepítés egyéb ügyeivel összefüggő adjriinisztráció intézését. Felmérések eredményeire támaszkodva mintegy 500-ra volt tehető a Csehszlovákiából kiutasított, és a megyében letelepedett családok száma. Ezek nyilvántartásba vételét végezték a népművelési bizottság személyzetének tagjai. Abaúj-Torna vármegye állami hivatalai a magyar közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezéséről szóló rendelet értelmében 9 Sátoraljaújhely székhellyel helyezkedtek volna el. Ez ellen az értelmetlen rendelkezés ellen emeltek szót a megye hivatalainak vezetői. A térséget lehetetlen helyzetbe hozó jogszabály nem számolt a közlekedési viszonyokkal, az újonnan kinevezett megyeszékhely nehezen való megközelíthetőségével és a történelmi tradícióval. Ennek köszönhető az eredeti helyzet megmaradása, Szikszó központtal. Az iskolán kívüli népművelés új alapelveinek lefektetésével, melyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium dolgozott ki, az év végéig kellett várni. Októberben adták ki az Országos Szabad Művelődési Tanács megalapítását kimondó korszakos jogszabályt. Abaúj-Torna megye helyzete a háború után több szempontból is nehéznek és hátrányosnak tekinthető. A város nélkül maradt területen lélekszámát tekintve csupán öt község emelkedett ki. Szikszó és Abaújszántó 5-5 ezer lakossal, és a három másik járási székhely, Gönc, Encs és Bódvaszilas 3500, 2500 és 1200 lakossal. A többi település, szám szerint 120, kisközségnek számított. Felsőoktatási intézete a megyének nem, középfokú iskolája is csak Abaújszántón volt. A lakosság 80%-ban földművelésből élt. A megye 15 településéből B.-A.-Z. m. Lt. Abaúj-Torna vármegye Szabadművelődési Hivatalának iratai; (SzMH. i.) XXIV-505. 1/1945. Komorowitz Béla népművelési titkár jelentése 1945. április 20-án Szikszón. A 4330/1945. M. E. sz. rendelet 5. §-ról van szó.
