Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

megye művelődésének élére 1926-ban kerül Komorowitz Béla, akinek két évtizedes munkája egészen a szabadművelődés korszakáig jellemzi Abaújt. Az Iskolánkíuüli Népművelési Bizottság iratainak hiányában a vármegyéről megjelent monográfiákra kell támaszkodnunk, hogy képet kapjunk, az akkori munkáról. A mostoha anyagi és tárgyi feltételek ellenére az 1930/31-es tanévben a vármegyében tartott előadások és előadássorozatok száma 2362. Kétszázzal több az előadások száma, mint a megelőző tanévben. Egy-egy előadáson 60-80 hallgató volt jelen, de ez ugyanakkor községenként igen változatos. Az ismeretterjesztő előadások keretében 45 Uránia előadást, 337 műkedvelő színi előadást és 36 községben 301 rádióelőadást rendeztek. A vármegye területén 63 dal- és énekkar működött, 91 népkönyvtárban 12 864 kötet volt elhelyezve. Ezekből a könyvtárakból 23 277 olvasó kölcsönzött könyvet. Az összes előadáson 409 előadó működött közre, többségükben tanítók, lelkészek és jegyzők, de találhatunk orvost és földbirtokost is.

5 Összehasonlítva az előbb közölt adatsort az 1933/34-es tanév adataival ki tűnik, hogy nőtt a népművelési előadások száma (2688), emelkedett a vetített képes előadások száma is (441) és több, mint ötvennel nőtt az előző adatsorban jelzethez képest a műkedvelői színi előadások száma (386). Említést tesz az összegzés három népművelési zenekarról, 75 dalárdáról, 44 tanulmányi kirándulásról és 302 úgynevezett hazafias ünnepségről. A megyében az adott tanévben 507 előadó szerepelt. A 30-as évektől kezdődően tanfolyamok szervezése is jellemezte az iskolán kívüli népművelés abaúji munkáját. 1933/34-ben megszerveztek 3 népművelési gazdasági irányú tanfolyamot 180 órában 114 hallgatóval, 7 nőnevelési tanfolyamot varrni tanulóknak 258, két gyümölcstermelési 101, és 16 nőnevelési gyapjúfeldolgozó tanfolyamot 431 hallgatóval. A gyapjúfeldolgozás meghonosításában Hollóházán, Kishután és Abaújkéren jártak az élen.

6 Néhány analfabéta tanfolyamról is van tudomásunk, ilyen volt Tornanádaskán és Hidasnémetiben. A Szikszón székelő népművelési titkárság 1938-ban a visszacsatolt Kassára helyezte át székhelyét. A vármegye népművelési bizottsága 3 éves tervek bevezetésével ciklusosán igyekezett egy-egy tevékenységet felkarolni. Ilyen ciklus volt 1937-től az 1939/40-es tanévig a gazdasági ismeretek fejlesztése, a magyar dal, magyar tánc, magyar népviselet és népi szokások terjesztése. Ezek mellett zajlottak a népművelési tevékenységek különböző formái. A megyének a trianoni határrendezés után megmaradt területén 1938/39-ben az alábbi népművelési és közművelődési rendezvényei voltak: Abaúj-Torna vármegye - Vármegyei monográfiák - (Szerk.: Csíkvári Antal) Budapest, 1939. 96-97. 'Abaúj-Torna vármegye; magyar városok és vármegyék monográfiája. Budapest, 1935. 90.