Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Tóth Péter: Kóborlás és letelepedés (A magyarországi cigányok feudális kori történetéhez)

kolta, hanem inkább az osztrák örökös tartományokat kívánta megvédeni a cigányok betelepülésétől. Még az ezt követő negyedszázad folyamán sem beszélhetünk általános igényű szabályozásról: a más tárgyakban kiadott rendelkezések azonban minden olyan esetben külön is foglalkoznak a cigányokkal, amikor feltételezhető, hogy az adott ügyben a társadalom más csoportjainál jobban érdekeltek.

31 A valódi rendezés Mária Terézia 1758. április 6-án kiadott rendeletével

32 indult meg, amelyben a királynő még tulajdonképpen csak megerősíti apja 1724. évi rendeletének a letelepítésre vonatkozó részét - de ekkor már nem az örökös tartományok védelme, hanem az állam és az állampolgárok érdekében. A hatvanas évek folyamán pedig egymás után látnak napvilágot a kiegészítő rendelkezések, amelyek közül az alábbiakat kell kiemelnünk. - 1760. február 8: utasítás a falvak szélén tákolt cigánykunyhók lerontására és a cigányoknak a falvakba történő betelepítésére annak érdekében is, hogy a szökött katonák ne találhassanak menedéket.

33 - 1761. december 16: utasítás a „cigány" népnév használatának az eltörlésére, valamint az 1758. évi rendelet végrehajtására, különösen, ami az utóbbinak a jobbágyterhek vállalását, az állandó lakóhelyet és a mesterségek gyakorlását illeti.

34 -1762. február 15: a hadra fogható cigányok besorozásának engedélye35 zese.^ - 1763. február 28: annak elrendelése, hogy „ez a korábban cigánynak nevezett nép öltözködésében is alkalmazza magát a helységek többi lakosához", valamint a cigány fiatalok eltiltása a kéregetéstől.

36 Ezek az elemek előzik meg és - részben - alkotják Mária Terézia 1767. december 10-én kiadott rendeletét,

37 amelyet teljes joggal tarthatunk e tárgyban alaprendeletnek. Lényege a következőkben foglalható össze: 1. a cigányokat letelepedésre kell bírni, kunyhóikat és sátraikat le kell rombolni; 2. ruházatukat a környezetük öltözködéséhez kell alkalmazniuk, a gyerekek nem járhatnak meztelenül, a nők nem burkolhatják magukat egy szál vászonba; 3. a mesteremberek tartoznak felvenni a céhekbe a cigányok gyerekeit; 4. a vajdai hivatalt el kell törölni; 5. a cigányoknak tilos a lótartás és a lovakkal való kereskedés. A rendelet érvényét néhány jelentősebb kiegészítéssel - amilyen például a cigánygyerekek parasztoknál való elhelyezésének és iskoláztatásának elrendelése, a cigány nyelv használatának eltiltása, a cigányok egymás között való há31 Például a Helytartótanács információkérése 1733-ban az ötvösökkel kapcsolatban (B-A-Z. m. Lt. ÍV. 501/f. XI. I. 26.), a kóborlás eltiltása a pestisjárvány terjedésének megakadályozása érdekében (Tolna m. Lt. IV. 1/b. 4:242/1739. sz.), ugyancsak a kóborlás eltiltása a háborúra való tekintettel az 1740-es években (Tolna m. Lt. IV. 1/b. 3:860/1742. sz.), stb. 32 B-A-Z. m. Lt. IV. 501 /f. XI. 1.54. 33 B-A-Z. m. Lt. ÍV. 501/f. XI. 1.55. 34 B-A-Z. m. Lt. ÍV. 501/f. XI. 1.58. 35 B-A-Z. m. Lt. ÍV. 501/f. XI. 1.60. 36 B-A-Z. m. Lt. ÍV. 501/f. XI. 1.62. 37 Tolna m. Lt. IV. 1/b. 3:1776/1767. sz. Magyar fordításban való kiadása: Heiczinger János, 1978. 232234. p.