Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán
Fuvarosok (A feudális szolgáltatásJs a kisvállalkozás határán) önálló fejezetet igényel a fuvarozás és a fuvarosság, ami a felföldi megyékben sajátos társadalmi státus: az igás jószág és a fogat megszerzése elérendő cél a jobbágy számára. A foga tos szinte mindig talált munkát, s számára nem csak fizikai értelemben jelent mobilitást a munkaeszköze, hanem gazdasági-társadalmi tekintetben, gazdasági lehetőségeit figyelembevéve is. 74 A vállalkozások korai formáinak megvalósítói is, tevékenységükben egyaránt megragadható a jobbágyi szolgáltatás, a bérmunka és a közvetítő kereskedelem számos eleme. A vasutak kiépítése előtt Zólyom megye népességének számottevő része foglalkozott a fuvarozással, 75 s a 18-19. századi leírások több települést kifejezetten fuvaros faluként tartanak számon (Lopej, Lieszkóc, Kozelnik, Kovácsova, Kosztivjarszka, Klokocs, Podlavic stb). 76 A fuvarosok gazdasági szerepe akkor is igen lényeges, ha Zólyom áruforgalmában a vízi szállításnak meghatározó szerepe volt. A földesúr illetve a kamara számára szinte mindent szállítani kellett a jobbágy fuvarosoknak. Forrásunk 2-4 igavonó marhával végzett fuvarokról szól, a tutajok partra vontatásával említi a 6 marhával végzett munkát is. Dubrava jobbágyai kettesével álltak össze, egy-egy lovat adva, s úgy szállították a korcsmába a földesúr italát. Szielnice jobbágyai is közösen adták a fuvart: 4-4 negyedtelkes jobbágy adott egy-egy igavonó jószágot, s azokkal fuvaroztak a jezsuiták számára. Amig a magán földesúr számára - forrásunk szerint - évi 1-2 távolsági fuvarral tartoztak a jobbágyok addig a kamara jobbágyai - igaz pénz fejében - rendszeres szállításra voltak kötelezve. A földesurak számára fát, szenet, égetett meszet, téglát szállítottak, homokkal, kővel, léccel, zsindellyel látták el az építkezéseiket. Fuvarral szolgálták serfőzdéiket, tégla-, szén- és mészégetőjüket, fűrészeiket, piacra vitték gabonáikat, sajátjukat, fuvarozták borukat. Geletnekről (Bars vm.) malomkövet szállítottak a földesurak malmaiba. Az Eszterházyak a Szokolyahután olvasztott nyersvasukat a Zólyom megyei Véglesen frissítették kovácsvassá amit aztán Pesten adtak el. A közel 200 km-es úton jobbágyaik fuvarozták a vasat. 77 A kamarai falvak szolgáltatását jól példázza Majorfalva bevallása. A kincstár besztercebányai uradalmának községe nem rendelkezett contractussal, de a robotot - „a régi szokás szerint" - fizettség ellenében végezték. Egy mérföld távolságra fuvarozták az ércet, mázsánként 3 és fél krajcárért a hasonló távolságra szállított rézércért mázsánként 2 krajcárt kaptak. Besztercebányáról Selmecbányára fuvarozták a deszkát (4 mérföld), melynek vékonyabb darabjáért 4, a vastagabbjaiért 5 krajcárt kaptak. Visszafelé jövet árpát hoztak, mázsánként 10 krajcárért. 2 hetente 2 szekérrel ezüstöt voltak kötelesek Besztercéről IÁ Felföld fuvarosságához: Gallo, Járt 1973.; Viga Gyula 1990.167-190. 'Grümvald i. rr. 7. 'Fényes i. m. (1851) ' Heckenast i.m. 1002.
