Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán
Forrásunkban a szállás és a láz kifejezés egyaránt előfordul a földesúr állattartó üzemének megnevezésére, 46 de többször kerül említésre a juhkosár is. Az utóbbi pl. Dubrava bevallásában szerepel, Ocsova területén, ahol ugyancsak szórványtelepülések voltak. A szállás, láz, kosár karbantartása, javítása, az utóbbi mozgatása egyaránt a jobbágyi terhek körében tartozott. A jobbágyi szolgáltatások a hegyi szórványok hasznosításáról is tájékoztatnak. Dubrava lakói gyalog robotoltak a földesúr kosarának áttelepítésénél, a szállást jobbágyok voltak kötelesek karbantartani. Jabrikova és Kralik jobbágyai az urasági lázat tisztították és kaszálták, Jesztenye pedig 20 férfit adott a szállásra, illetve a juhlegelőre a kaszálás idején, akik a szénát össze is gyűjtötték és kazalba rakták. Tridubi zsellérlakói pl. robotban őrizték a Garam-menti legelőket, de még az olyan települések is, amelyek megváltották a szolgáltatásaikat, kötelesek voltak kihordani a trágyát a földesúr állatállományától. Muotyova lakosai sorban legeltették a földesúr juhait, Hiadel népe pedig egy pásztort tartott a földesúr (Zólyom)Lipcsén heverő marhái mellett. Alsólehota népe a földesúri juhokat (is) nevelte: a majorság juhait az uradalom szétosztotta, s abból 30 jutott a faluba. Mindegyik hasznát évi 12 garason váltották meg a jobbágyok, s ha az uraság kérte, kötelesek voltak visszaadni neki az állatokat. Hrochot jobbágyai kötelesek voltak nyírni a földesúr juhait. A legáltalánosabban említett szolgáltatás azonban az, hogy a földesúr szállásáról sajtot, brindzát, ritkábban vajat vittek az urasági majorban vagy Léim (pl. Dubrava), Besztercebánya (pl. Dubova, Kassalehota) és Selmecbánya (pl. Kovacsova) piacára. Mindez nem csupán azt jelzi, hogy a Detva és Brezno környéki juhászok sajátos márkanevet is adó - termékei már a 18. században is jelentős helyi piaccal bírtak, hanem a juhászat többirányú hasznát és érdekeltségét is a földesúri üzemekben. Ez az úrbérrendezést követően fokozódik és a juhászat súlypontja a majorságokba került át. 47 S bár ez a folyamat a 19. században a juhászat táji típusainak és üzemszervezeti formáinak differenciálódásához is vezet, nem kétséges, hogy a juhászat a 18. században is Zólyom megye gazdaságának egyik meghatározó ágazata volt, és a gazdasági reprodukció egyik letéteményese - földesúr és jobbágy számára egyaránt. Magda Pál szerint: „. . . különösen a Breznó Bányaiak ... az egész Orszban leg jobb ízű túrót, sajtot, ostyepkát készítenek s messze elküldöznek, mint hogy nagy betsben tartatnak. A' Szlatinai és Detvai völgy sok és jó vajjal még a' Bétsieknek is szolgál. . Z' 48 Tevékenységek és szolgáltatások az ipar és a kézművesség körében Az úrbéri fassiók lehetőséget nyújtanak arra, hogy a bányásztelepülések valamint ipartelepek népességének életmódjában is bepillantsunk. Zólyom megye területe gazdag volt ipari nyersanyagokban. A Garam felső völgyében, Breznóbánya, Libetbánya és Besztercebánya környékén az ércbányászat és fel'Barabás i. m. 729. r Grümvald i. m. 5. ''Magda i. m. 229.