Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - TÓTH Péter: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltárában (1683-1699)

tárgysorozatba rendezett iratok legnagyobb része: a koronauradalom zálogbérlőinek adománylevelei miskolciak részére miskolci telkekről, szőlőkről és pincékről. Az 1690-es években is voltak ilyen adományozások, zálogosítások: Haller Sámuel például 1691-ben íratott több miskolci sessiót is Dőry Andrásra /nr. 187./ Itt nyert elhelyezést az úgynevezett Kötelkönyv is, amelyben a város jegyzője 1702-ben a megváltással kapcsolatos eseményeket foglalta össze s amely a város valamennyi telkének, szőlőjének és pincéjének az összeírását tartalmazza. IV. 1501/f. MISKOLC MEZŐVÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI. KÜLÖN KEZELT TANÁCSÜLÉSI SZÁMADÁSOK /1678-1853/ 1,28 fm Azok a városgazdák /kincstartók/, borbírák és más, számadásra kötelezett tisztségviselők által készített elszámolások kerültek ebbe az állagba, amelyeknek tulajdonképpen a tanácsülési iratok XXV. speciesében lenne a helyük, de valamilyen okból kimaradtak a rendezésből. A számadások három típusba sorolhatók, mindegyik típusban vannak iratok az 1683-1699. évek közötti időszakból s az alábbiakban ismertetésüket is eszerint fogjuk végezni. a. Összesített számadószéki számadások 1683-1685: A városgazdák /más néven: kincstartók/ átfogó elszámolásai az adóbevételekről, elsősorban azokról, amelyeket természetben szedtek /például az úgynevezett császár búzája és porta búzája/, vagy pedig azokról, amelyeket a lakosság pénzben megváltott /például a szénapénz/. Nem csak összességükben ismerjük meg tehát ezekből a számadásokból a népre nehezedő legsúlyosabb adóterheket, de tudomást szerzünk a beszedés módjáról is. Az összesített számadásokban ritkán esik szó a kiadásokról, s főleg akkor, ha természetben fizettek ki valakit a városgazdák. Ilyen juttatásokat általában a felfogadott városi alkalmazottak /kántor, futosó kapitányok, pásztorok/ kaptak; ezeket meg is találjuk a számadásokban. Van azonban arra is példa, hogy olyan erogatiókat számoltak el ezekben a füzetekben, amelyeknek a részletes számadások között lenne a helye. Ezekből az apró kiadásokból értesülünk bizonyos politikai