Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - TÓTH Péter: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltárában (1683-1699)

MISKOLC VÁROS LEVÉLTÁRA 1569-től vannak meg a város jegyzőkönyvei, amelyekbe főleg jogbiztosítást célzó bejegyzések kerültek. Az iratanyag a XVIII. század végére szaporodott fel annyira, hogy a rendezést tovább már nem lehetett odázni; a rendezést végző Szrogh Sámuel és folytatói harminc tárgysorozatot alakítottak ki az 1792 előtt keletkezett iratokból. 1800-tól kezdődik a tanács elé kerülő ügyek iratainak az iktatása; a közbeeső évek irataiból jött létre az első Miscellanea nevű sorozat. A mások "miscellaneá"-ban azokat a tanácsi iratokat helyezték el, amelyek a rendezésekből vagy az iktatásból kimaradtak; így például az egyes tisztségviselők után maradt iratanyagot. S már ekkor is külön kezeltek bizonyos típusú iratokat, amelyeket később is, az egységes fondrendszer bevezetése után megtartottak külön állagoknak vagy fondoknak. Egy sorozat, amelyet Nyíri Dániel levéltáros alakított ki különféle városi vagy egyéb provenienciájú iratokból, a gyűjtemények között nyert elhelyezést. Az alábbiakban Miskolc mezőváros levéltárának azon három állagát ismertetjük, amelyekben az 1683-1699. évek közötti időszakból iratanyag található. IV. 1501/a. MISKOLC MEZŐVÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI - TANÁCSÜLÉSI JEGYZÖKÖNYVEK /1569-1870/ 4,45 fm Miskolc város jegyzőkönyvei 1569-cel kezdődnek; a kötetek közül az elsőbe vannak bejegyezve az 1683-1699. esztendők közötti események /401-556. p./ A jegyzőkönyvek elsődleges célja az volt, hogy fennmaradjanak és visszakereshetőek legyenek a várost vagy a lakosokat érintő, elsősorban jogbiztosítást célzó ügyek; mindez természetesen meghatározza a kötetek jellegét is. A történeti szempontból legfontosabb bejegyzések többsége az alábbiak szerint csoportosítható. 1. Minden esztendőben április 24-én gyűlt össze a város közönsége az avasi templomban, hogy megválassza tisztségvi-