Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)
STUDIA ACHIVISTICA - TÓTH Péter: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltárában (1683-1699)
mint 48000 forint kárt okozott eröszaktételeivel a megye lakosságának, 3600 szarvasmarhát és megszámlálhatatlan aprójószágot raboltak el a parasztoktól /11. köt. 304-310. p./ Nem csoda, hogy 1692-ben, a Buttler egri parancsnok által elkövetett túlkapások ügyében folytatott vizsgálat során így fakad ki az egyik tanú: "jobban terheltetik most az szegénység, mint az töröktül az török idejekben". S mivel a nép védelmet nemigen kapott senkitől, úgy próbált védekezni, ahogyan tudott: erőszakkal felelt az erőszakra. Az 1680-as évektől a vármegye törvényszéke gyakran tárgyalt olyan ügyeket, amelyekben katonákat agyonverő lakosok, vagy lakosokat gyilkoló katonák voltak a vádlottak. A vizsgálat során felvetett tanúkihallgatásokat többnyire bevezették a jegyzőkönyvekbe is /például 12. köt. 57-60., 88-92. p./ A megye területén többször is felvonultak a császári seregek, például Tokaj és Nagyvárad ellen: e hadak élelemmel való ellátása is a jobbágyság terhe volt. De jobbágyok javították ilyenkor ingyenmunkával az utakat, építették a töltéseket és a hidakat is, hogy a felvonulás ne szenvedjen késedelmet; ugyanakkor jobbágyfogatok vontatták az ágyúkat, fuvarozták a katonai poggyászt, vitték a tisztek leveleit. Ha állataik elpusztultak, az ő káruk volt. - Ezekkel a terhekkel kapcsolatban is számtalan bejegyzés található a jegyzőkönyvek lapjain. A vármegyére nehezedő terhek közül az egyik legsúlyosabb kétségkívül a két végvár, Eger és Szendrő fenntartása, építése volt. A két parancsnok - Buttler János Egerben és Guadagni Sándor Szendrőben - nem ismert kíméletet, bár a megye számolatlanul küldte nekik az ajándékokat és Nigrelli főhadbiztos is többször rendreutasította őket túlkapásaik miatt. Borsodi jobbágyok dolgoztak a két vár erődítési munkálatain - e munkáknak az egyes helységekre való elosztása is minden évben jegyzőkönyvbe került -, jobbágyok fuvarozták az építőanyagokat, elsősorban a szálfákat. A várak őrségét a megye lakossága látta el élelmiszerrel, gyakran a törvényesen kivetett mennyiségen felül is. A tisztek nem is elégedtek meg bármi-