Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - TÓTH Péter: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltárában (1683-1699)

TÓTH PÉTER A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltárában (1683-1699) A XVII. század utolsó két évtizedére, a török elleni felszabadító háborúk időszakára vonatkozó iratanyag nagyobb károsodás és hiány nélkül maradt fenn. Különösen fontossá és érdekessé teszi számunkra ezt az iratanyagot az a tény, hogy a háború első éveiben a megye területén nem is egy frontvonal húzódott: 1688-ig Borsod három legfontosabb végvára közül Eger török kézen volt, Ónodban Thököly hadai ültek, míg Szendrővárát a császáriak bírták. A soha nem csituló harcok, az állandó sarcoltatások mérhetetlen szenvedést hoztak a megye lakosságára. - Arról sem szabad elfeledkezni, hogy korszakunkban, egészen a délmagyarországi területek teljes felszabadításáig Borsod és Csongrád vármegyéket törvény egyesítette, ennélfogva Csongrádra vonatkozó, főleg birtokjogi és jogbiztosító jellegű iratok is nagy számban találhatók itt a XVII. század végéről. IV. 501/a. BORSOD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI. KÖZGYŰLÉSI JEGYZÖKÖNYVEK, JEGYZŐKÖNYVI TÖREDÉKEK ÉS FOGALMAZVÁNYOK /1578-1848/ 41,80 fm A közgyűlési jegyzőkönyvek 1578-cal kezdődnek és sorozatuk 1848-ig teljes, leszámítva II. József uralkodásának öt esztendejét: e korszak iratai ugyanis más fondban kaptak helyet. A jegyzőkönyvekbe, mint más vármegyék esetében is, a megyegyűlések /közgyűlések, részgyűlések, törvényszéki ülések, számadószékek, tisztújító és nemességvizsgáló székek, stb./ elé került ügyeket vezették be a mindenkori jegyzők, több-kevesebb részletességgel. Az 1683-1699 közötti évek ügyei a 10-15. sorszámot viselő jegyzőkönyvekben kaptak helyet; ezeknek a köteteknek az összterjedelme mintegy 3000 oldal. Teljes áttekintést nyújtanak a korszak eseményeiről, életéről: a közvet-