Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - HŐGYE István: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Zemplén vármegye levéltárában (1683-1699)

vérengzések, rablások részletes leírásai. A más vidékről, Alföldről és Erdélyből különféle okok /török elől, politikai, stb./ miatt elmenekültek vallomásai. Nevezetesebb darabok a Tolcsvai Nagy János felkoncoltatása 1697-ből /Fasc. Nob. 28. No. 162./, valamint Bakos Mihály és a Csicseri Oroszok perei. Találhatók címeres nemeslevél-kihirdetések, nemességet igazoló vármegyei közgyűlés bizonyítványai. Betekintést nyerhetünk a zempléni híres családok különféle leszármazásáról, egymáshoz kapcsolódó családi, személyi összetartozásról. Más megyékben lakó, de innen származó nemeseknek bizonyítványok kiadása. Több mint ezer darab címeres pecsétlenyomat található az állagban, amelyet a XX.szd. elején Dongó Gyárfás Géza betűrendbe gyűjtött. Az 5,5 fm terjedelmű iratanyag az 1765-ben készült Legényei Pintér Márton-féle az 1780-as években átrendezés nyomán létrejött Szirmay Antal mutatójával és az állagnak főleg a korszak utáni anyaga a Kocsis-Meczner-féle mutatókkal használhatóak. IV-1001/m. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓK 1659-1765. A korszakra a soproni és pozsonyi országgyűlésekről tartalmaz hasznos adatokat az állag. Idetartozó lenne, de a SzirmayKazinczy-féle históriai iratok között őrzik a "Diaetai tractatusok et pacificatiók" című 1607-1684. évi országgyűlési feljegyzések kötetét. /Loc. 95. No. 66./ Szemere Pál és Szirmay András naplói is nagyon hasznos országgyűlési tudósításokat tartalmaznak, nemcsak a soproni, pozsonyi, hanem a Thököly-féle országgyűlésekről is. Az állag terjedelme 0,5 fm, mutató nélkül a füzetek, kötetek átlapozásával tanulmányozható. IV-1001/p. VEGYES KÖZGYŰLÉSI IRATOK 1560-1848. Az állag Pintér, Szirmay, Kazinczy lajstromozása idején kimaradt iratokból alakult, amely kiegészült a XX. szd. elején az Adalékok szerkesztéséhez összegyűjtött és jelzet nélküli