Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - KAMODY Miklós: Postai vonatkozású iratok Miskolc város levéltárából (1817-1867)

Magyarországon egy lótul egy állomásra fizetni szokott postabér 48 ezüst x-ről 44 x-ra szállitasson le, egyfedeles kocsitól a fent megszabott bérnek a fele, a fedetlenül pedig annak 1/4-e fog fizettetni, az állomás és tengely pénz a régi állapotban hagyatván. M.V.T. iratai 432/1838 Miskolc város Tanácsának levelezése a bemutatott dokumentumok alapján nem nevezhető nagymérvűnek, bizonyára a megkívánt takarékosság miatt. II. Rendelkezések az újonnan bevezetett postai és illetékbélyeg használatára (1850-1852) A szabadságharcot követő Bach-korszak jó gyakorlati érzékkel rendelkező minisztere br. Bruch 1850. június 1-től kezdve angol mintára bevezette a postaküldemények díjának bélyeg útján történő lerovását, mely az osztrák korona tartományaiban csakhamar népszerűvé vált. Magyarországon a bélyeg, a köznép nyelvén "stömpöl" használata mint az elnyomás egyik megnyilvánulása a lakosság körében ellenszenvet váltott ki. A császári kétfejű sasos bélyeg használatáról kezdetben igen sokan lemondtak. A hazafias lakosság passzív ellenállása e téren is megnyilvánult: vagy nem levelezett, vagy a németnek tartott posta megkerülésével magánúton küldte a levelét, ami jövedéki kiesést jelentett az államnak. Bruch javaslatára 1851. február 1-én életbe léptetett "Magyarország postatörvénye" királyi jognak - regálénak - minősítette a zárt levelek címmel vagy anélkül, továbbá a nyitott, címmel ellátott minden küldemény szállítását. A postaküldemények szállítási díjának bélyeggel történő lerovását a közönség végül is elfogadta. A kereskedelmi minisztérium II. osztálya, a generál postadirectio 1850. október közepén elhatározta, hogy lendületet ad