Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

ZÍr. Lásd: Guboglu 98.o.; GOR III, 930.

o, IV, 842.0. Teljes nevén Hamzapasazáde vezír Mehmed pasa később rövid ideig (1647. nov.) budai helytartó is volt. Lásd: Gévay 28.0. 71.sz. 78. Lásd a 27.sz. jegyzetet. 79. II. Rudolf német-római császár 1576-1612 között uralkodott. 80. Az ezüst tallérokat (florénokat) törökül fekete gurusnak hívták. Két ezüst tallér tett ki egy aranyat (altun). Lásd: RimSob 312.0. 81. Báró Herberstein Ádám (+1626) és az ismert magyar költő, Rimay János (1573-1631) Mátyás főherceg követei voltak a Portán, ahova 1608. május 8-án indultak el. Feladatuk a zsitvatoroki békeszerződés ratifikálásának kieszközlése volt Meglepetve állapították meg, hogy a békeszerződés török szövegében eltérések vannak az eredeti szövegtől. Felhívták erre a nagyvezír figyelmét, de küldetésük és megjegyzésük si kérteién maradt s ezért hamarosan hazatértek. 82. Szálih pasa nagyvezír (1645. dec. - 1647. szept.). Lásd: Guboglu 98.0.; GOR III, 276, 281, 292.0. 83. Száva Mihály volt a futár, Gyárfás Ferenc pedig kapitiha. Lásd : Bíró 73-74.0. 84. Gyárfás 1647 februárjában volt a Portán. Lásd: TMÁO III, 268.0.; IRGP 748-758.0.; Bíró 73-74.0. 85. I. Rákóczi György adóssága a Portán Kassáért és a hét vármegyéért 60 ezer tallért tett ki, vagyis három évi adóval volt hátralékban. Vö. Turc. 29, fol. 78b-79a. 86. 12. redzseb 1058 = 1648. aug. 1. 87. 1056. Kászim napja = 1646. nov. 26. 88. 1057. Kászim napja - 1647. nov. 26.