Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

szólították, hogy tartózkodjék a békeszerződés további meg­szegésétől. Egyúttal a budai pasa is szigorúan figyelmeztet­te, hogy tartsa magát a szultán parancsához és aszerint cse­lekedjék. 55 Annak ellenére, hogy közben Rákóczi katonai sikereket ért el, svéd szövetségeseivel elfoglalta egész Felső-Magyarorszá­got és Morvaország egy részét is, elhatározta, hogy elválik szövetségeseitől, mert a Portával való kapcsolata kezdett ve­szélyessé válni. Ezért Tőrös királyi követtel azonnal megegye­zett Rampersdorf ban, Dundenburg 5 ^ mellett és augusztus 22-én megkötötték a békét, azzal a feltétellel, hogy életfogytiglan meghagyja Kassát és a hét vármegyét, melyek közül kettőt (Szatmári és Szabolcsot) átengedett fiának és "örök időkre" Erdélyhez csatolja Tokajt és Tarcalt. 5 ^ Ez az egyezség egy csapásra véget vetett minden ellentét­nek a Porta, és a. császár között. A Rákóczival való megegyezés és békekötés feltételeit a császári kancellária azonnal megír­ta a Portának. (VI. levél.) Rákóczi azonban még mindig nem fizette meg a Kassaért és a hét vármegyéért esedékes adót. Ezért megint ellene fordult a hangulat a Portán. 1645 végén már annyira kiéleződött, hogy amikor Szalánczy István, Rákóczi követe, jelentkezett a Por­tán, a szultán megesküdött, hogy "fegyvert fog" Rákóczi ellen 5 A nagyvezír pedig "olyan mérgese.n rárivalgott, oly bőszülten 59 fenyegetőzött, hogy a követ belebetegedett." A nagyvezír ismét erélyesen sürgette a kassai adót (VII. és VIII. levél), de Rákóczi azzal az indokolással, hogy a határ­menti török csapatok és bégek be-betörtek Erdély területére és sok kárt okoztak, ismét nem fizetett.^ Végül is 1647. feb­ruár 8-án Gyárfás Ferencet küldte a Portára az erdélyi adó­val. De csak 10 ezer aranyat küldött (15 ezer helyett) és a kassai adót sem küldte el. A szultán és a nagyvezír határta­lan haragra lobbantak, s halálbüntetéssel fenyegették meg nem­csak Gyárfást, hanem Szalánczy és Réthy követeket is, sőt jó­akarójukat és közbenjárójukat Ali Agát is. (IX. levél.) Amikor Gyárfás jelentkezett a Portán, a nagyvezír azonnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom