Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA HISTORICA - HÖRCSIK Richárdné: A Sárospataki Irodalmi Kör rövid története (különös tekintettel a tankönyvkiadásra)

tét a tankönyvkiadás terén. E jelentése is meggyőzhette mai olvasóját: hogy Szinyei méltóképpen lépett Erdélyi örökébe úgy is, mint vidéki kultúrcentrum irodalmi-politikai szervező egyéniség. Hiszen most köréje csoportosulnak a fiatal ambiciózus tanárok a gimnáziumból, a teológiáról, a tanítóképzőből és a környező iskolákból.(Például : Szinyei Endre, Bokor József, Radácsi György stb.) De szívesen állt az ügy mellé a "nagy öreg" Hegedűs László, aki első elnöke lett a Körnek. Egy évvel később, 1873. december 20-án tartják az alakuló közgyűlést, ahol 17-en jelentek meg. Többek között az akadémiákról: Bokor József, Antalfi János, Orbán József, Szinyei Gerzson. A gimnáziumból: Soltész Ferenc, Radácsi György, Szinyei Endre és Zsindely István. A tanítóképzőből: Csécsi Pál és Dóczy Gedeon, majd később Árvái József. A Körbe igyekeztek a Kollégium minden tagozatából tagokat toborozni. A közgyűlés elnökké Hegedűs László főiskolai algondnokot választotta meg. Akire talán célzatosan esett a választás, "hogy összekötő láncszemül álljon a múlt, jelen közé.""'''

5 Ezzel is kifejezésre juttatták, hogy az alakuló egyesület tovább akarja vinni Erdélyi Jánosék szellemiségét. A jegyző Radácsi György 26 éves gimnáziumi tanár lett. Az alakuló közgyűlés másik fontos teendőjeként elfogadta - némi módosítással - Szinyei Gerzson 1872-es tervezetét és felvette a SÁROSPATAKI IRODALMI KÖR nevet. AZ ALAPSZABÁLYOK 14 A társaság alapszabályai nyolc fejezetből állnak. Az első a Kör célját határozza meg: "... a szellemi erők egyesítése által Sárospatakon oly irodalmi központot alakítani és fenntartani", melynek feladata: a. gimnáziumi és népiskolai tankönyvek készítése, b. "hatásköréhez mért támogatása mellett - magasabb értékű és egyetemesebb érdekű müvek is megjelenhessenek." c. "E célból a Kör... lapot vagy folyóiratot indit."