Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - HŐGYE István: A Buttler-család levéltára és Buttler János „különös házasságának" dokumentumai

felesége./ Anna-Magdolna /1761. ápr. 25 - ? 1786-től báró Horváth Antal felesége./ Amália-Eleonóra / 1764. jún. 24. - ? / Borbála-Antónia /1766. jan. 18. - ? 1787-től báró Barkóczy Imre neje./ Mária-Borbála /1767. máj. 5. - ? / Mátyás-Henrik-Jakab /1769. febr. 25. - ? / Mária-Zsuzsanna /1770. febr. 12. - ? / Tamás-Frigyes-Jakab /1771. szept.18. - ? / János-Benedek-Vilmos /1773. febr.25 - 1845. máj. 3. királyi kamarás 1792-től felesége Gróf Dőry Katalin/ Klára-Ilona-Krisztina /1774. aug. 22. - ?/ Buttler János-Benedek-Vilmos /1773-1845/ éppen úgy, mint őse, hogy a család nevében ne haljon ki, és a vagyon továbh öröklődjön, mivel leszármazottja, gyereke nem volt, bajorországi rokonát hívta be, és adta hozzá Borbála-Antónia nevű nővérének unokáját , báró Barkóczy Évát az unokaöccshöz, Buttler Sánrinrhoz. Az őutódai lettek a Nógrád megyében birtokló Elemér és Ervin. A család a magyar főrendi családok sorába emelkedett, előbb grófi címet nyert, használta az erdőtelki előnevet, majd Gábor a Torontál megyei Bárdányt megszerezve 1784-től használta a bárdányi, János párdányi előnevet. Címerük: veresben arany-abroncsos ezüst puttony. Sisakdísz: fehér talpazaté veres oszlopon lógó aranyveretű ezüst kürt, fölötte három fehér-veres-f

eher strucctoll. Takaró mind a két fért lől veres-ezüst. A család leghíresebb tagja a magyar reformkorban történelmi szerepet játszó Buttler János gróf, kinek életútja, közéleti tevékenysége ismert, kinek "különös házasságát" a kortársak feljegyezték, mendemondákban tovább élt ennek a házasságnak híre Zemplén megyében is ,és Mikszáth regényével lett máig is közismert, bár a regényben a történelmi alak nem valóságos változatban áll előttünk. Mikszáth regényt írt élő személyekről, de cselekedeteiket saját írói céljai szerint irányittatta. így