Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

MONUMENTA HISTORICA - Németh Gábor: Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplója

Ezen esztendőben ezen a földön a bornak, búzának terrréketlensége volt* Ezen esztendőben die 6. mensis Martii István fiam met»házasodott Tomor- túl, nemzetes Pap István uram leányát Juliánát. Az aer Isten jóvoltábúl egészséges. A szőlők a sok esőzés és vadvíz miatt úgy megroinlottanak, hogy némelye­ket három, négy esztendeig sem lehet megépíteni. Az 174 6dik esztendőben a búza, gyümölcs, szőlő közép szerint termett, a bor igen fonom és sok aszú szőlő volt; többire-száraz nyár volt. Die 25. Decembris, úgymint Karácsony első napján született unokám, Kertvélesi István, szikszai házamban. Az 1747dik esztendőben a tél circa medium Januarii hideg faggyal csak két napig tartott, hó nem volt, szép tavasz forma idővel múlt el, úgy hogy sok helyeken in medio Februarii kezdettek szántam. Die 1. Martii tiszteletes Esztergomi Zsigmond uramat Hamvárúi szikszai szent ecclesiába szállítottuk. A szőlő jól termett és jó bort is szűrtünk, búza is bőségesen volt. Anno 1748. A csendes békességgel, bornak, búzának nagy bővségével ezen esztendő is Isten jóvoltábúl megkoronáztatott. Anno 1749. Minden részben ezen esztendő is áldott esztendő. Anno 1750. Hasonló jubilensi esztendő. Anno 1751. Zsuzsánna kedves leányunkat Istennek bölcs igazgatásából die 13. Januárii férhez adtuk G-olopra Garas János uramnak. Az élet ezen esztendőben bővségesen termett, a bor igen savanyú és ke­vés. Anno 1752. A búza, árpa közép szerin termett, a bor pedig kevéssé, és közép szer ízű borok voltának. Anno 1753. Cum fine Julii irtóztató záporeső* volt, úgy hogy sok pincék egészen megtöltenek vízzel, mely miatt sok le is szakadozott. A búza fél részint termett, a bor igen kevés és erős. Anno 1754. Sok reformata ecclesiák templomoktól megfosztattak, sok keresz­tyén réformátusok fogsággal és tömlöcözéssel a pápista vallásra hajtattak, sokan minden jószágokat elhagyván bujdosásra mentenek. Bor és búza jól és jó termett, és sok gyümölcs. Anno 1755. Bor és búza jól termett. János fiam tatai mesterségből, ugyan tatai prédikátor lett/ de I759dik esz­tendőben a tatai templom az atyafiaknak hatalmok által földig lerontatván, és a parochia s oskola elfoglaltatván, az ott való predikátorságtúl elma­radt, s azon esztendőben és az 1760dikban is ecclesia nélkül volt, kö­vetkezendő esztendőben palotai prédikátorságra vitetett, s ott continuálja 779

Next

/
Oldalképek
Tartalom