Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

MONUMENTA HISTORICA - Bándi Zsuzsa: Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei (regeszták)

1502. Perényi Imre nádor kezdte építeni a terebesi kolostort a Remete Szent Pál szerzetébe tartozó barátoknak Boldogasszony tiszteletére. Egy sára ne­vű személy birtokot ajándékozott a kolostornak. 1502. Perényi Imre Olaszi nevű jószágát adományozta a kolostornak. 150(3. Butke Mihály Tolcsván szőlőket. 1509. Kouach Lőrinc végrendeletileg Zaba nevű szőlőit. Ugyanazon évben Leuke Ambrus terebesi rétjét végrendeletileg a kolostornak hagyta. 1510. Orsolya asszony, Variu István leánya Kelechen-i részét adta a kolos­tornak nemesi házával együtt. 1512. A kolostor fassiót vett a Zabo és Pap szőlőkről, melyeket Kouach Lő­rinc adott«! NagyTornay Veres György végrendeletileg hagyta a Fekete-he­gyen levő szőlőjét. 1517. Perényi Imre részint pénzért, részint alamizsnáért adta a kolostornak Vécset. 1516. Zeeny György és Tamás, Zeeny Jób fiai, eladták a barátoknak Zaa- dan nevű egész részeket. Papíron, 16. század végi - 17. századi feljegyzés. MÓL, DL 365 70 (AP Lymbus) TOKAJ 1. 1395. október 1. (VI.p. Mych.arch.), Noghathwam Zsigmond király Chobay-i István fia Miklósnak és általa fiának, Simonnak új adomány jogcímén adományozza a Szabolcs megyei Tardas birtokot, a- mely az örökösök nélkül elhunyt Tardas-i Desew-é és fiáé, Balázsé volt, kiveszi a Szabolcs megyéhez kötődő kihirdetési kötelezettség alól. (nexus proclamatorie sercitutis) Hártyán, a hátoldalon rányomott pecsét nyomával, az oklevél jobb felső szélén és a pecsét alatt ad literatorium mandatum domini nostri regis quod est emanatum est ad propriam commissionem kancelláriai jegyzet­tel. MOL, DL 8089 (AP Tokay f.2 n.l) Kiadása: Zs. I. 4095. 2. 1412. július 22. (l5.d. statucionis antedicte) A leleszi konvent tudtul adja, hogy megkapta Zsigmond király 1412. június 29-én ( Petri et Pauli ap.) Budán kelt. oklevelét, amely ezt tartalmazta: Zsig­mond király felkéri a leleszi konventel, bogy küldje ki hiteles emberét, aki­nek jelenlétében a kijelölt királyi emberek (Kemeche-i Miklós, Kemeche-i 684

Next

/
Oldalképek
Tartalom