Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
nagyszámú mezővárost találunk a középkor végén, ezeknek azonban csak kis részének színvonala érte el a tárgyalt városokét. Ezt a történeti adatok alapján is feltételezni tudjuk. Ha pl. a középkor végén Gyula lakosságát 1250-re becsülik, és ahol 22 iparág mutatható ki, az nyilvánvalóan jelentősebb hely volt Jánk mezővárosénál, amelynek 410 lakosa és három iparága, vagy Apátinál, amelynek ÍOO lakosa és ugyancsak három iparága volt.^^ A mezővárosok régészeti kutatásának elmaradottsága itt is érezteti hatását: nem tudjuk a városiasabb településeket a többi mezővárosból kiszűrni. Okleveles forrásanyag is bevés van. Mégis, van valami lehetőségünk, bár nem teljes értékű módon, amit ehhez felhasználhatunk. Ez egyben más szempontból is érdekes adatokat nyújthat nekünk. Művészettörténetírásunk felfigyelt már arra a tényre, hogy középkorvégi mezővárosainknál régebbi templomaik kibővítése, mutatható ki, ami nyilvánva. . 3 91 loan kapcsolatban van a település gazdasági es népesség növekedesevel. Ezt pontosan ki lehet mutatni az általunk tárgyalt városok esetében Szegeden, Miskolcon, Gyöngyösön, és lényegében - bár a földesúr építette -, ide számíthatjuk au új nyírbátori SzUGyörgy plébániatemplomot is. Hozzájuk járulnak a koldulórendi kolostorok is. Az említett építkezések zöme a XV. sz. végére tehető, bár olykor (Szegeden és Miskolcon) korábbi átépítések is kimutathatók. Feltűnő, hogy az ismertetett városok templomainál hasonlóság 392 is kimutatható. Mindezek a templomok nagy belső térrel rendelkeztek, és így jelentős számú hívő befogadására voltak alkalmasak. Ha még figyelembe vesszük, hogy ezeken kívül más templomok is voltak városainkban, ez még inkább mutatja a XV. századi jelentős fellendülést. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek a nagykiterjedésű mezővárosi templomok nem valamennyi oppidum esetében mutathatók ki, ami bizonyos mértékben újabb osztályozási lehetőséget nyújthat számunkra: a kis belsőtérrel rendelkező templomu mezővárosok nyilvánvalóan gazdaságilag is alacsonyabb színvonalúak voltak. Erre egyetlen példa. A Szegedtől északra fekvő és a török időkben elpusztult Szer mezőváros plébániatemplomát feltárták. Átépítést, bővítést itt is kimutatott az ásatás. A XII. sz.-ban épült jellegzetesen falusi templomként 11,20 m hosszú és 7,64 m széles (külső méretek) román plébánia félköríves apszissal. A XIII. sz. végén nyugati tornyot kapott, majd a XIV. sz. elején került sor a gótikus bővítésre, a szentély a nyolcszög öt oldalával zárult. Az új templom hossza 14,80, szé3 93 , lessége 6,70 m lett. Szer esetében tehat a XV. sz.-i bővítés hiányzik. Tanulmányunkban elsősorban arra szerettük volna felhívnia figyelmet, hogy az alföldi várostörténet vizsgálatához a régészeti módszerekre is nagy szükség van, és igyekeztünk néhány példa bemutatásával egyben az innen . 394 levonható általános következtetéseket is bemutatni. 59
