Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
szerint kelet-nyugati irányban álltak egymás mellett. 259 1504-ben egy oklevél kőházat is említ itt.260 Hogy kőház már a XIV. sz.-ban is állott Miskolcon, azt az ásatások is bizonyítják261, bár az is igaz, hogy mellette még a XV. sz.-ban is épült függőleges faoszlopokkal erősített vertfalu ház.262 A piac északi házsorában is álltak kőházak. Előkerült egy XV-XVII. sz.-i "nemesi kúria" alatt egy XV. sz.-i ''jobbágyház" patics és kemencemaradványai. A megkülönböztetés alapján a "nemesi kúriának" értékelt épület nyilván kőből épült. Mellette XV. sz.-i kőházat, gótikus ablak- és ajtókeretekkel találtak 263 Ugyanitt elsősorban XIV. sz.-i és annál fiatalabb kerámia került elő, bár volt XIII. 264 , „ „ sz.-i is. Ez cáfolja azt a később is hangoztatott nezetet, hogy a piacutca északi oldala a XV. sz. folyamán települt be, a mai Szinház környéke pedig, 265 ahol a kutatások folytak, éppen csak a XV. sz. végén. Az ásatások és az okleveles adatok alapján egyaránt azt állíthatjuk, hogy a piac házainak zöme a középkorban még p&tics, vagy vertfalu épület volt, azonban már kőházak is épültek, amelyek száma az újkor elején nőtt meg. Az nem lehet véletlen, hogy a ház adásvételekről kiadott oklevelek alig említenek kőházakat. A piac utca nyugati vége háromszögalakban kiszélesedett. A háromszög egyik csúcsából északra vezető utcát már a város első oklevele említi 1376ban: Fábián utca. 266 Később itt álltak a mészárszékek, ezért az utca déli, piachoz kapcsolódó szakaszát a XVI. sz. második felétől kezdve Mészár utcának nevezték. A XVII. sz.-ban északon a Fábián-kapu zárta le az utcát?67 A mészárszékeket már egy 1489-es oklevél említi, azzal, hogy azok a piac felől vannak, és az utolsó mészárszék a piac sorában áll, 268 A piac Fábián utcától számított nyugati folytatását a XVI. sz.-ban Hunyad utcának nevez269 ték, ma Hunyadi utca. Az Óvárosban még egy Malom utcát is említenek 270 azzal, hogy az a plébános malmához vezetett. Mivel ez a Szinva észa_ „ . , ,, 271 ki mellékágán, a Maiom-arokban működött, a Malom utca a piac déli kiszögellése lehetett a Fábián utca és a Sötétkapu vonala között. Ezek az utcák tehát inkább csak a piac kiszögellései. Az újkorban Újváros utcának nevezték a mai Palóczy, Batthyány és Hor, . 272 vath Lajos utcákat. A Palóczy, és a folytatása a Horvath Lajos utca a piacutcától északra, azzal párhuzamosan haladnak a Pece patak ágai között. Nézetünk szerint a mai Horváth Lajos utcai szakasz még nem létezett a középkorban. A Battyány utca északkeleti irányban ágazik ki a Palóczy utcából, és így egy háromszögalakú teret, a mai Deák Ferenc tér ősét képezi. Nyilvánvalóan ez a tér volt az Újváros központja, és valóban, itt találták meg a mai Deák téren, az újkori minorita kolostortól valamivel nyugatabbra a gótikus Boldogasszony plébániatemplom alapfalait és néhány körte- , 273 tagos bordatöredeket. Az minden esetre tévés, hogy a templom csak a 274 XV. sz. utolsó két évtizedében épült , hiszen - mint láttuk - 1445-ben mar 39
