Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
MONUMENTA HISTORICA - Németh Gábor: Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplója
Körtvélyesiek naplójában is helyt kaptak. A "Pap" elónéwel kapcsolatban olvashattunk a hajdani, "nem oly stricte investigatiokról." 1726-ban a vármegye gönci gyűlésén már komoly vizsgálat folyt, melyen a Körtvélyesiek ar- málisát is protokollálták. Az insurrectiókról, katonaszállitási költségeikről számos helyen találunk utalásokat (1742, 1744, 1745.). Sőt olvashatunk az osztrák örökösödési háború ( 1741-48) és a hétéves háború (1756-1763) külföldi eseményeiről. A Körtvélyesiek és társadalmi rétegük - a mezővárosi kisnem esség - családi kapcsolatait, tagozódását, vagyoni helyzetét vázlatosan áttekintettük. Az idősebb Körtvélyesi feljegyzéseiből és verseiből e réteg gondolkodás- módját meghatározó jellegzetes világkép bontakozik ki. Iskoláikról, tipikusnak mondható életútjukról már szóltunk. (Mezővárosi skóla, kollégium, skó- lamesterség vagy kisebb vármegyei tisztségek, majd mezővárosi hivatalok - nótárius, bíró stb.)^^ A napló moralizáló gondolatokat tartalmazó bevezetéséből "alacsony sorsú nemzetségének" sűrű emlegetése ellenére is sajátos öntudat bontakozik ki: ha nem is a nagyközönség számára, de családja okulására szükségesnek tartja megörökíteni familiája viselt dolgait. Hiszen tudnánk-e az emberiság történetéről valamit, ha a "historicusok" nem örökítették volna meg aszókat. Műveikből példaként vehetjük a jók kegyes életét, a gonoszok vétkeit és a méltán elnyert büntetéseit, a világi élet forgandóságát, állhatatlansá- gát. Versei alap hangulatát ugyancsak a világ változ and óságának, hívséges voltának gondolata határozza meg: "Nincs állandó dicsősége, Pogyton fogy, romol szépsége Tündöklő szép ékessége Mind elmúlik hire, neve Hol vannak nagy birodalmak Nagyra vágyó uraságok Arany, ezüst sok jószágok Nem volt, nem lész maradások" A birodalmak változásai, világ hívséges volta és múlandósága a magyar- országi protestáns vallásos ideológiának már a reformáció kezdeteitől fontos alkotóeleme. E gondolatok évszázadokon keresztül ható továbbélésére szá- , 37 mos példát említhetnénk. Körtvélyesi szemléletét kálvinista hite határozta meg, a sorscsapásokat Istenébe vetett hittel viselte el. 1723-ban első éneke megírására egy természeti csapás, hernádnémeti házának leégése ösztönözte. Otthona pusztulásában bűnei megérdemelt büntetését látta. Lényegében az itt vázolt szemlélet hatja át a XVII. századi debreceni 754
