Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
MONUMENTA HISTORICA - Németh Gábor: Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplója
Körtvélyesi János egyik leánya, Judit Szikszóra házasodott, férje a helyi nemesek bírója (hadnagya) volt. Szintén az első nemzedékbe tartozott István, aki ugyancsak Szikszóról vett feleséget, a nemesi származású Köss Katát, a mezőváros irányításában vezető szerepet betöltő vagyonos Köss familia egyik tagját. Piai, a mostoha apja után "Pap" előnevet viselő István (+1712) és Sámuel. István a család Szikszón megtelepült ágát, Sámuel (túri skólamester, majd prédikátor) a Tiszántúlra elszármazottakat képviseli. A házassági kapcsolatok meghatározott köre a XVIII. században is jellemzó marad. "Pap" István felsődobszai, a két naplóíró szikszói, illetve tömöri nemeslányt vett feleségül. Szoros szálak alakultak ki a Szikszó mezőváros irányításában (magistratus, egyházi önkormányzat) szinte kizárólagos hatalmat gyakorló famíliákkal, melyek helyi státusukat, társadalmi rangjukat, első5 sorban szőlőművelésre alapozott vagyonuknak köszönhették. A naplóíró testvérének, Juditnak (+1739) a férje, nemzetes Bagi János ( + 1733) 1713-tól Szikszó magistrátusában szerepelt, 1715-ben vicebíró, 1719-ben a főbírói tisztet vi„ , 6 selte, majd szinte halai ai g a tanacs első tagjai között található. E rétég tagjai a Légrádiak, Telekiek is. A Körtvélyesieket különösen szoros viszony fűzte a Szikszón és a kör7 nyező falvakban élő, kiterjedt rokonsággal rendelkező Kovács famíliához. Az ifjabb Körtvélyesi István két öccse, József (1732-1778) és Sámuel (1738- ?) 1760-ban, illetve 1767-ben kötött házasságot a szikszói Kovács János egy- egy lányával, míg fia 1777-ben a kázsmárki Kovácsok közül vett feleséget. A család nőtagjai általában skólamesterkedő, később prédikátori tisztet betöltő férfiakhoz mentek nőül: így az idősebb Körtvélyesi két leánya Sára 1732-ben kötött rövid életű házasságot G-yőri Sámuel békési prédikátorral, a- ki korábban Szikszón volt skólamester, Erzsébet pedig 1741-ben Péceli Imre lúci prédikátorral. Az ifjabb Körtvélyesi István Mária nevű leánya a család dunántúli kapcsolatai révén lett Kocsi Horvát Sámuel csurgói lelkész felesé- ge (1772). A Pocs és Sattzai családon keresztül két szikszói prédikátorral, Szent- péteri Györggyel és Lórántházi Istvánnal is rokonságban álltak. Számos gyermekük keresztszülei helyi lelkipásztorok voltak, így a töredékesen fennmaradt anyakönyvek tanúsága szerint, az idősebb István gyermekei esetében, a hír0 neves Hód ősi Sámuel négy ízben is. A család protestáns értelmiséggel való szoros kapcsolata nem véletlen. A Körtvélyesiek szinte valamennyi férfitagja iskolázott, maga is értelmiségi pályákon mozgott, mezővárosi skólamesterek, nótáriusok kerültek ki közülük. Tanulmányaikat a helyi skólában kezdték, rendszerint a debreceni kollégiumban folytatták. (Szikszó a sárospataki kollégium elűzetése után Debrecennel alakított ki partikuláris kapcsolatot, melyet az egyházi felsőbbség nyomása elle-
