Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
MONUMENTA HISTORICA - Vörös Károly: Egy gömöri nemzetőr két hete 1848 decemberében (Alexy Lajos naplója)
eso Pörénybe tett által* Itt már szabadabban kezdtünk lélekzeni, megválva a bennünket szökésünk óta mindeddig kísértett félelemtől. Mindamellett meg nem álltunk, de borjúnkkal és puskánkkal a már itt jobbuló utón odébb ballagtunk, mig végre Lánczon ebédelve, Restén túl nagy dombokon a legnagyobb ködben botor- kázva, késő estve Jánokra, s itt a falu végén levő zsidó korcsmába értünk. Nyomorult vacsora után, minden ruhástul piszkos szalmára heveredvén le, nem sokára álomnak adám magam. December 14-én, csütörtökön: Reggel Jánokot elhagyva, Udvarnokig pálinkás szekerén jövék, innét pedig az inkább siető Tergalecztől elhagyatva, magánosságomban egészen Almásig ballagék. Almáson jóizüen elköltött ebédem után, Rozsnyóig ismét szekeren tevém utamat, mi több, két igen részeg nemzetőr társaságában, kik közül az egyik egy csetneki pék volt, a másik pedig eredeti szökési collegám Tergalecz, ki különben is, ha valamely korcsmában megállottunk, mindannyiszor szokásában volt lepityisedni. 6 órakor estve szülőföldemre értem. Itt azonnal Gusztávval, Alexy Lajos s Vass Károly nagybátyámékkal jövék össze, ez utóbbiakkal mindjárt Kir- ner Samuékhoz disznótorra menvén, hol az összegyűlt anyám részérőli a- tyámfiaitól hő ölelésekben részesült a már teljesen elveszettnek gondolt rokon. December 15-én pénteken: Hosszú alvás után a még mindig ágyban fekvő, eljöttemet örömmel fogadott Károly öcsémet látogatám meg. December 16-án, szombatom Már ma a múlt napokban hazajött Pósch Lajossal, egykori iskolatársammal - kivel a jól s rosszul levést egyformán kerülém, - jövék össze. Első vele volt együttlétem is azon felőle való ítéletre kényszerűnek, hogy vagy nincs helyes esze, vagy szerelmes bolond, ki nekem, avatatlannak egy növeli legbensőbb viszonyát nyilvánítván, beszélgetés közben többször, a- nélkül, hogy helye lett volna, fütyülni és énekelni kezdett. Ennyit Póschról. December 17-én, vasárnap: Heutsyval valék együtt, s a fiatal Markó Pál- nét látogatám meg. December 18-án, hétfőn: Késő felkelés után fogfájással kinlódva délelőtt Hevessy János késmárki, jelenleg itt nemzetőrösködő ösmerősöm látogatott meg. Lajos nagy báty áméknál volt ebédem után, búcsút vevék a leendő második kassai ütközetbe önkénytesnek menő Károly s Gusztáv testvéreimtől, Feymanntól is. Az Isten vezérelje szerencsésen lépteiket! Elmenetelük volt egyszersmind azon időpont, melyben kereskedésünk e beléptem, - megkéretve lévén Lajos nagybátyámtól és Feymanntól, hogy b744
