Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez

21 DERCSÉNYI-VOIT II. k. 77, 137.

22 U.o. 10. (PATAKI János Vidor cikke.)

23 KANDIJA, 1888. 439-441, 444-447. A városrészek helyhezkötéso: KOVÁCS, 1905 73-92. Ezt követtük, de meg kell jegyeznünk, hogy Pataki az utcákat másként azonosította. DERCSÉNYI-VOIT. 11. k. 10.

2*1 Ld. KANDRA, 1888. U.o.

25 SZADO István: Magyarország népessége az 1330-as és az 1520-os évek között. In: Magyarország történeti demográfiája. Szerk.

KOVACSICS József. Bp. 1963. 77, 92.

26 Újabban a Q-lO-es háztartási koefficienssel javasolnak számolni.

MÜLLER Róbert: A középkori településtörténet kutatásának problémái.

In: A településtörténeti kutatás módszertana. Vitaanyag. Összeállította MÜLLER Róbert. Veszprém 1973. 03. Külföldön koefficienseket alkalmaztak. A kérdés megoldásra vár.

27 NAGY, 1978. 11-14. Ld. hozzá KOVÁCS Béla könyvismertetését: Archivum.

8. 1979. 126.

28 Ld. fenn, 23. j.

29 DERCSÉNYI-VOIT. II. k. 132, 146, 156.

30 KOVÁCS, 1965. 79-83., aki azonban megkülönbözteti a Szt-Jakab és az Olasz utcai városrészeket.

31 A Jakab-kultuszra: Lexikon für Theologie und Kirche . V.k. Freiburg 1980. 834.; BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium. II. k. Bp. 1977. 77-88.

32 KOVÁCS, 1965. 80-81.

33 U.o. 81.

3Í* U.o. 84.

35 U.o. 86.

36 U.o. 86.

37 U.o. 83. Ld. még PATAKI. In: DERCSÉNYI-VOIT. Il.k. 15.

38 U.o.

39 KOVÁCS Béla: Magyarok és palócok. (Adatok a Palócföld IX-XI. századi településtörténetéhez.) Évk:EgM. 7. 1969. 166—167.; NAGY, 1978.

13-14.

*40 SZÉKELY, 1964. 2-19.

*41 KOVACHICH, 1799. 20.

**2 A korábbi irodalom összefoglalása: SZÉKELY, 1964. 5. 39. sk.

A tatárjárás után: BÁRCZI Géza; A legkorábbi vallon-magyar érintkezésekhez. In: Sz. 71. 1937. 393-410. - BAKÓ Ferenc: Makiár. Településnéprajzi tanulmány. In: EgriMÉ 2. 1964. 288—289. - FÜGEDI Erik:

Das mittelalterliche Königreich Ungarn als Gastland. In: Die deutsche Ostsiedlung des Mittelalters als Problem der europiüscliou Geschichte.