Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye főispáni helytartójának iratai (1861-1865)
ben kialakítóit megyék az 18óO/61-es alkotmányos korszakban megszűntek, ismét az 1848. évi területi igazgatási szerkezet funkcionált. Amikor az alkotmányos korszak közigazgatási hatóságait rendeletileg megszüntették, nem történt intézkedés arról, hogy a közigazgatás területi szerkezete változatlan ma- rad-e, vagy visszaáll az 1860 előtti állapot. Borsod megye is azok közé a megyék közé tartozott, amelyeknek területe 1849-1860 kozott megváltozott. A katonai közigazgatási beosztás szerint Kistálya, Felsőtárkány és Andornak eredetileg Borsod megyei helységeket Heves megyéhez csatolták. Az Októberi Diploma hatálytalanította a katonai közigazgatás minden rendelkezését, így a három község ismét Borsod megye igazgatása alá került. Ez a jogi tény az alkotmányos korszakban magától értetődő volt, a megyei bizottmányok működésének megszüntetése után azonban már nem. Jellemző, hogy a kérdés az újoncállítás kapcsán - tehát katonai ügyintézéssel összefüggésben - került felszínre- A lavinát Heves megye tárnái járásának főszolgabírója indította el, amikor felszólította Kistálya elöljáróságát, hogy az újonc állítás alóli felmentéseket gyűjtse össze, az érdekeltek jelenjenek meg a megye3 házánál, hogy ügyüket személyesen felülvizsgálják. A fő gondot az okozta, hogy a felszólítás keltétől számított második napon kellett volna az érdekelteknek Egerben megjelenni. Az idő tehát rövid volt ahhoz, hogy a vitás kérdést a közigazgatás rendes menetében tisztázni lehessen. A kistályai főbíró úgy oldotta meg a dolgot, hogy mindkét megyéhez felterjesztette az iratokat, ugyanakkor kérte a királyi biztost is, hogy foglaljon állást. A királyi biztos válasza értelmében a három község "legkegyelmesebb kiadott Császári Diploma következtében Borsodmegyéhez csatoltatván, de ezelőtt is alkotmány sze4 rüleg odatartozván" Heves megyei utasításait nem kell végrehajtaniok. A területi változásokkal függ össze, hogy az erősen központosított közigazgatásnak szüksége volt a területi beosztás pontos ismeretére; emiatt 1862- ben megindult egy országos helységnévtár összeszerkesztésére és kiadására irányuló munka. 1862. június 30-án érkezett meg az erre vonatkozó utasítás „ 5 a Borsod megyei királyi biztoshoz. Az utasításhoz a helytartóság mellékelte a kérdőívet, amelyet valamennyi községről ki kellett állítani. A kérdőív pontjai: "Vármegye; Kerület; Helynév; Mely egyházmegyéhez tartozik; Minő vállású plébánia vagy lelki pásztorság létezik a helységben; Mely közigazgatási járásokhoz tartozik; Népszám; Jegyzet;" Az ilyen módon összeállított országos helységnévtár 1863-ban jelent meg.^ A megyei központi igazgatási apparátus kiépítésének gondjaira vonatkozóan alapvető forrás a királyi biztos jelentése: "Kegyelmes Uram! Utolsó alázatos jelentésem folytán, bátorkodom Excellentziadnak ide csatolva a Borsod megyei járási és belközigazgatási tisztviselőket kegyes tudomására 407
