Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
Hozzá kell még tennünk, hogy Miskolcra (és kornyékére) , akár Gyöngyösre is, a XIV. sz.-tól kezdve egyre inkább a szőlőművelés nyomta rá bélye„ 2«)5 .. , , get. Ez feltétlenül hozzájárult a terület társadalmi munkamegosztásának erőteljesebb kibontakozásához. Miskolc gazdasági képe is azt mutatja tehát, hogy az átlag városnál alacsonyabb, a falunál magasabb színvonalú volt. Bonyolultabb a jogi helyzet. A már fenn idézett 1433-as oklevél pecsétjén a város magát civitas-nak, azaz városnak nevezi, ami persze nem jelenti azt, amit a helytörténészek emlegetnek, hogy Miskolc szabad királyi város lett volna. 296 A Szécsiek és a király közti birtokcsere lebonyolításával kapcsolatban kiadott oklevelek még 1366-ban is possessio-nak, birtoknak nevezik, ami itt falut jelent. A város első fennmaradt oklevele (1376), amely az esküdtek közt egy újvárosit (de Noua Ciuitate) is említ, a város (civitas) territóriumáról beszél, és a civitas pecsétjével van megerősítve?^ Zsigmond király viszont 1395-ben., amikor kiadta Miskolc első ismert kiváltságlevelét, amelyben a városnak pallósjogot, azaz büntetőbírósági hatáskört-*“*•*"' 11......... ■ 299 engedélyezett, ezt Miskolc mezőváros (oppidum) lakosainak biztosította. Az uralkodók később is általában oppidumnak nevezik a várost, így 1439- ben Albert, bár Zsigmond 1411-ben civitas elnevezést használt.^*“*^ A városi tanács saját okleveleinek megerősítő szakaszában általában a civitas pecsétjére utalt, 1416, 1453, 1458-ban. Az első kivételével az oklevél kibocsátója az óvárosi (antiqua civitas) tanács. (Az első nem mondja meg, hogy melyik 301 Miskolc.) 1461-ben azonban a tanács magát Miskolc oppidum bírájának és esküdtjeinek nevezte, és az oklevélben magában is a városra, mint oppidum- 302 „ „ . ra utalt. Ettől kezdve az ovarosi oklevelek intitulatioi vegyesen alkalmaz303 zák a vetus civitas és oppidum fogalmakat. Az oklevelek szövegében is vegyesen fordul elő a városra vonatkoztatva a civitas 304 és az oppidum 305 terminus technicus. Mindez elég világosan utal arra, hogy a földesúr legalábbis a XIV. sz. végétől oppidum-nak tekintette városát, amelynek tanácsa a királyi kézre kerülés és tulajdonképpen a városalapítás óta magát mégis civitas-nak nevezte, és ehhez a címhez elég csökönyösen ragaszkodott. Az 1460-as évektől kezdve azonban maguk a miskolciak is kénytelenek voltak magukat egyre gyakrabban az alacsonyabb rangú oppidum címmel illetni. A kérdés jobb megértéséhez azonban tudni kell, hogy a XIV. sz. folyamán a városokra és a városias jellegű településekre még leggyakrabban a civitas kifejezést alkalmazták, és csak a század végén kezdett differenciálódni az eredetileg egységes fogalom: a civitas az előkelőbb jogállású, általában városiasabb településekre lett fenntartva, míg az oppidum a jogilag alacsonyabb (és többnyire kevésbé városias) városok elnevezése lett.^^^ A miskolci polgárok igyekeztek a régi címhez tartalom nélkül is ragaszkodni, de végül is az oppidumra voltak kénytelen áttérni. 43
