Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
ti szárnyának második emeletére, a korábbi Természetrajzi szertár három szobájába. Ebből az időből maradt ránk berendezésének leltára, aminek a- lapján rekonstruálni tudjuk a belső felszerelését: 63 a. szoba leltára (Levéltár) 1 db Áll ó-ír ó-asztal (l fiókkal, 1 polccal) 1 " Közönséges asztal (hosszú, 4 lábú, enyves vászonnal bevonva) 1 " Tinteu-szárító (fa lappal) 1 " Nád szék 1 " Szekrény (kétfelé nyíló, 7 polccal) 12 " Ruha-fogas (fali) (3 nikkelfoggal) 3 " Pali kép (Kálvin János, Pejes István püspök képei. Az iskola épületének alaprajza) 1 " Pali-térkép (a keleti földbömb síkban kiterítve) 1 " Térkép (kicsi), (Zemplén vármegyéje) . 1 " Cserépkályha 1 " Toll-porló 1 " Ruhakefe 1 " Szappantartó (zománcos) A berendezéséből arra következtethetünk, hogy ez volt a dolgozó. Itt munkálkodott egykor Zsoldos Benő. E helyiségből nyílt a "63.b. szoba", a- miben egy nagyobb asztal, rajta petróleumlámpával, mellette egy szék, két könyvespolc, egy mozgatható lépcső, két nagyobb és egy kisebb szekrény (belső fiókokkal) állott. Ez volt az első számú raktárhelyiség és egyben a rendező-feldolgozó szoba. A második raktárban három szekrényt és ugyanennyi könyvespolcot helyeztek el.1^^ Mint láthattuk a berendezés szolid és egyszerű, a célnak megfelelő volt. Helyet adott a feldolgozó munkát végző levéltárosnak. Szobájából egy-egy ajtón keresztün juthatott mindkét raktárba. Adott esetben mindháromt termet egybe lehetett nyitni, ami akkor vált fontossá, amikor kutató érkezett, amit nyilván az első raktárhelyiségben ültettek le az íróasztal mellé. Kutatását saját szobájából a levéltáros így megfelelően ellenőrizhette. A raktárakban a hat szekrényből négy a Zsoldos-féle anyagot zárta magába. A hátramaradó két szekrény a missilis anyagot tartalmazta, a négy könyvespolcon pedig a kerületi és kollégiumi jegyzőkönyveket rakta k sorba. Az iratok raktári elhelyezése tehát nem okozott nagyobb gondot abban a korszakban a levéltáros számára. A következő táblázat tünteti fel, hogy milyen nagyobb iratátvétel történt 1919-töl 1944-ig.127 442
