Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)

Kezelése viszont elővigyázatosságot követel! Az iratok ki és visszavétele miatt sokszor az egész láda tartalmát meg kell mozgatni. Ez pedig az akták töredezéséhez, megsérüléséhez vezethet.

A Zsoldos által elrendezett gyűjtemény elsősorban mint egyházkerületi és kollégiumtörténeti kútforrás jön számításba, de jelentős forrásanyagot adhat más egyházi és egyéb jellegű tudományos kutatáshoz.

Az egyházkerületi eredetű anyag révén betekintést nyerhetünk olyan ü- gyekbe, amik a Magyarországi Református Egyház egészét érintik: egyház- szervezetet, az autonómiát, a szabad vallásgyakorlatot, országos jellegű vallássérelmi ügyeket, e gy ház alkotmányi vitákat, a pátens harcot, a közalapi kísérleteket, stb. Nagy mennyiségű olyan dokumentumot találmk az egyházközségekre vonatkozólag, melyek nélkül a helytörténeti kutatás is el- ké pz élhetetlen.

A kollégiumi részében a nevelés és oktatástörténet áttekintéséhez szolgáltat értékes forrásokat, de számottevő a gazdaságtörténeti anyaga is.

A kutatónaplót lapozgatva megállapítható, hogy a mai levéltáron belül ez a legkutatottabb egység. Találunk történeti, egyház-, hely-, művelődés-, irodalom-, orvos-, oktatás-, és családtörténeti érdeklődésű kutatókat, hogy csak a fontosabbakat említsük.

IV. AZ EGYESÍTETT KOLLÉGIUMI ÉS EGYHÁZ KERÜLETI LEVÉLTÁR ÖNÁLLÓ MŰKÖDÉSE (1919 - 1951)

1. Az első harminc esztendő , (1919-1949)

Zsoldos Benő betegségével megállt a munka a levéltárban. 1918-ban külön tiszteletdíj nélkül Rohoska József főiskolai tanár vállalta a helyettesítést. Reladata valószínűleg csak az anyag megóvása és őrzésére szűkült le. Az újabb kutatások során azonban előkerült egy olyan dokumentum, ami Rohoskának a levéltári anyaggal kapcsolatos feljegyzését tartalmazza: "Kérd.ések szakértőkhöz:

1. Hogyan iktatnak be ma beadott régi okmányt az egyenlő idejű régi iratok közé (Alapcímtár pótlás?)

2. Hol állanak az okmányon magán a számok?

3. Konzerváló szerek?

4. Rongyos okmánnyal való elbánás? (ragasztás?)"

E kérdések alapján nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. De annyi megállapítható, hogy Rohoskát foglalkoztatta a levéltár továbbrende- 440