Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
letett, 12-14 m széles szalagtelkek keletkeztek egy-egy kisholdnyi (llOO négyszögöl, 0,39556 ha) területen. Ez nem egyezik az ásatások által feltételezett korábbi halmazos településsel, és ezért valószínű, hogy az új birtoklás területrendezést hajtott végre. (Nem lehet azonban az 1351-es törvénnyel kapcsolatba hozni, ahogy azt Marjalaki Kiss gondolta.) A kelet-nyugati utca (ma Széchenyi u.) tengelyére épült település lett Miskolc óvárosa. A Szinvától 247 délre eső területen zsellértelepülések jöttek létre. Ugyancsak a királyi birtoklás kezdeti idejére tehető Új-Miskolc, vagy a miskolci Újváros kialakulása is. Az első adat rá 1376-ból származik, a miskolci tanács egyik tagját , , 248 Újvárosinak (de Noua Ciuitate) hívják. A már idézett 1411-es oklevél is , „ 249 megkülönbözteti az Ó- és Újvárost. 1433-tól több oklevél maradt fenn, a„ „ . , „ „ 250 „ „ melyet a miskolci ovarosi tanacs állított ki. Az újvárosi tanácstól kiadott . 251 oklevél is ismert. Mindezek az adatok a miskolci o- es Újvárost különböztetik meg egymástól. 1445-ben viszont az Antiquamiskocz-i Sz.István és a Nouamiskocz-i Boldogasszony plébániákat különböztetik meg egymástól, azaz Ó- és Újmiskolcról beszélnek.252 Azonos-e azonban Ómiskolc a miskolci Óvárossal, és Újmiskolc a miskolci Újvárossal, és ezek hol terültek el? Az irodalomban egymással ellentétes téves nézeteket olvashatunk erről. Marjalaki Kiss szerint pl. a XIII. sz.-tól létező Ó-Miskolc a Széchenyi-utca (azaz a középkori piacutca) déli, a XIV. sz.-i Új-Miskolc az utca északi oldalán feküdt, míg az újváros csak a XV, 253 sz. végén keletkezett még északabbra, a Pece patak környékén. Ez teljesen érthetetlen, mert az adatok zöme nem Új-Miskolcról, hanem Újvárosról beszél 1376-tól kezdve. A Boldogasszony templom - 1445-ben Új—Miskolc plé- bániája - pedig az Újváros-utcában állott, ami igazolja Uj-Miskolc és a miskolci Újváros azonosságát. Problematikusabb a települések helyhez köté255 se. Mint láttuk, Szendrei az ó- és az újvárost a Szinva álltai választja el. Ez nyilvánvalóan téves, hiszen a folyótól délre a külön igazg atási egységet képező zsellértelepülések foglaltak helyet, (ld. alább) Téves azonban Marjalaki Kiss azonosítása is, a piacutca sem volt határ. A miskolci (Óváros tanácsa 1433-ban egy olyan kertről intézkedik, amely az utcától északra, azaz a 256 , , Marjalaki Kiss elmélet szerint Uj-miskolcban feküdt volna. Az ovarosi ta257 nács gyakran állított ki piaci házak eladásáról okleveleket, de az újvárosi egyszer sem. Ilyenformán Ó-Miskolc, vagy a miskolci óváros a Pece déli ága és a Szinva közti terület, a Szinvától délre eső részt a zselléreknek osí tották ki, míg a Pecétől északra alakult ki az Újváros, vagy Új-Miskolc. Már említettük, hogy az Óváros tengelye, sőt leszámítva egy-két belőle kiszögellő utcának mondható közt, egyetlen utcája az uradalom központjába, Diósgyőrbe vezető út lett, amelyet theatrumnak, piacnak neveztek, a szalag258 telkeket ennek oldalán osztották ki. A piac házai az oklevelek tanúsága 38
