Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
392 Magyar Statisztikai Évkönyv, 1923, 1924, 1925. Uj sorozat 31, 3 2, 33. Bp. 1927. Sajnos, Zemplénvármegye Évkönyve (Zemplén Naptára), amely a korábbi évekre teljes cimtári adatokat közölt a megyéről, anyagi okokból 1925-ben nem jelent meg. Ez szinte teljes forrásérték meg- állapitást tett volna lehetővé. 3:0 Zemplén megye közigazgatási tájékoztató lapjai 1925. Ethnográfiai Adattár St. 3124-3198. 11 HEGYALJAI KISS G.: Monok története. ; Sárospatak, 1926. 54. 12 Adalékok Zemplénvármegye történetéhez, 1926. XXIII. évf. XXIII.k. 37.38. 13 A m. ! kir. népjóléti és munkaügyi miniszternek 39078/1925. N.M.M. számú közrendelete. Az orvosi körök megosztása. - Belügyi Közlöny 1925. 30. évf. 27. sz. 581-582. 1^ Magyar Statisztikai Évkönyv, 1925. 42. 15 CHRUDOVSZKY M#: 130 esztendő az emberszeretet szolgálatában. Zemplénvármegye első közkórházának története. 1803-1833-1933. - Sátoraljaújhely, Zemplén ny. 1933. 544. A közkórház 1925-ös működéséről. 427-438. 16 Magyar Statisztikai Évkönyv, 1925. 17 MÁRTON B.: A kereskedő helységek eloszlása Magyarországon. Eöldrajzi Közlemények, 1941. 69. évf. 94-103. PRINCZ Gyula: A magyar vásárhelyek. - Röldrajzi Közlemények 1934. 62. évf. 51-63. 18 A nagyszámú kisipari ágazat területi kapcsolatrendszerét nem lehet feltárni. A KISS I. által 1943-ban alkalmazott módszerrel (asztalosok, kovácsok, szabók stb. elhelyezkedését bemutató térképek) csak egy-egy ágazat központjainak eloszlását lehet feltárni, és ez csak közvetve utal a területi kapcsolatokra. (KISS I.: A fogyasztói kisipar élettere. Magyar Statisztikai Szemle, 1943. 21. évf. l.sz. 11-20). BODÓ S. a kisipar ágazati differenciáltsága alapján tesz kísérletet a falvak ipari szerepkörének megállapitására. Periférikus helyzetűnek tekinti a 2-4 iparággal rendelkező településeket. A mikrotájak (5-6 falu) központja 6-10 iparággal, a táj központjává fejlődő mezőváros 20-nál több iparággal rendelkezik. (BODÓ S.: Mezővárosi és falusi kézművesség Észak-Magyar országon. lm Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században. II. Mezővárosok. A Magyar Néprajzi Társaság 1974. évi vándorgyűlése Szolnokon. Szolnok, 1974. 131.)
