Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
A brüsszeli kongresszuson részt vevő magyar küldöttség képet kapott a falufejlesztés, a falusi igazgatás, a közigazgatási, szervezés és nyilvántartás nemzetközi szinten felvetődő kérdéseiről. Payol elmélete rövid időn belül közismertté vált a közigazgatás szélesebb köreiben. Az ismertetésekben és a kibontakozó vitákban három álláspont alakult ki. 1. A közigazgatási területszervezés problémáival foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek körében szinte azonnal támogatásra talált Payol köz2 igazgatási adattári elképzelése. Alsó L. azonnal megkezdi a közigazgatási adattár szerkezeti rendjének kialakítását, magyar viszonyokra való alkalmazását. Alsó L. tervezete alapját képezte a később elkészült közigazgatási tájékoztató lapok rendszerének. 2. Mások támogatják és alkalmazni óhajtják a közigazgatási adattárat, 3 de jelentős fenntartásokkal élnek Payol adminisztráció-elméletével szemben. Szathmáry I. állást foglal a közigazgatási adattár megvalósítása mellett, s három fokozatú rendszer kialakítását javasolja. A községi adattár legyen az alap, erre épüljön fel a járási, majd a megyei adattár. 3. Többen elutasítják a Payol-féle adminisztráció-elméletet és vele együtt a közigazgatási adattár kialakításának szükségességét is, a megkérdőjele„ „ „ , 4 zik az elkepzeles újszerűséget, hasznalhatosagat. Rakovszky Iván - a Bethlen-kormány belügyminisztere - egyértelműen állást foglal a közigazgatási adattár kialakítása mellett, s ez eldönti a belügyminisztériumon belül is jelentkező vitákat. Rakovszky számára több szempontból is fontos a közigazgatási adattár megvalósítása. Egyrészt így eleget tesz a brüsszeli kongresszus javaslatának, mely felvetette, hogy minden résztvevő ország készítse el a közigazgatási adattárat, másrészt mint belügyminiszter híve volt az óvatos, minimális reformoknak a községi közigazgatás vonatkozásában. A megyei közigazgatási területbeosztás rendezése után (1923: XXXV.tc.) óhatatlanul felvetődött a községi és részben a járási területbeosztás átalakításának kérdése is. Néhol a rendezetlen szervezeti viszonyok - különösen az új országhatárok mentén - nehezítették a közigazgatás napi munkáját. A közigazgatási adattárat megalapozó közigazgatási tájékoztató lapok által biztosított sokoldalú, teljes felméréstől pontos helyzetfelmérést vártak. II. A KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ LAP MINT PORRÁS A községek és a községi közigazgatás állapotát a 8 oldalas, előre nyomtatott közigazgatási tájékoztató lapokkal kívánták felmérni. A tájékoztató lapokat a jegyzők töltötték ki 5 példányban minden községről. A lapok közül 365
