Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Viga Gyula: Történeti-néprajzi adatok a Keleti-Bükk falvainak erdőléséhez
rajzi irodalom több helyről igazolja, hogy még a hó sem akadályozta igazából az állatok legeltetését.87) Az erdei kaszálók és legelők bérlésénél az uradalom, ill. az erdőhivatal munkásai előjogot élveztek, rajtuk kívül azonban távolabbi falvak is kaptak bérletet. 1870-ben a diósgyőri bíró és elöljárók - korábbi szokásra hivatkozva - kérik az erdőhivatalt, hogy "pénzért ... marháik részére legelőt... mind az iga vonó marhák, mind pedig családjaik fentartására szükséges fejős marhák részére" biztosítson.88 Ugyanebben az évben a diósgyőri nyári „ 69 legelőt felső győriek,' a szentlélekit pedig malyinkaiak vettek berbe. 1872 márciusában az erdőgondnokság Parkasnyak, Vereskő, Nyárujhegy. Kis Csipkés-árnyék határrészeken - nyári legeltetésre - 572 hold legelőt adott bérbe Mályinka község lakosainak, amelyeken azok 80 szarvasmarhát és 80 70 sertést tartottak. 1869-ben az erdészet mellékhaszon-elsz ám olása arról tanúskodik, hogy csupán augusztus során 1200 db juhot és 60 db sertést legeltettek területén.7* 1870-ben Alsóhámor területén a nyári erdei legeltetés bérét a következők 72 szerint szabták meg egy hónapra: Ló vagy szarvasmarha 2 év fölött 30 kr ló vagy szarvasmarha 2 év alatt 20 kr sertés 1 év fölött lk kr sertés 1 év alatt 6 kr Juh lo kr bárány 5 kr Az erdészet évente kétszer felmérette a kiadható legelőterületeket, erről a pagonygondnokságok mindig részletes jelentést adtak. Tavasz folyamán a nyárra, három hónapra kiadható legelőterületeket vették lajstromba, augusztus folyamán vagy szeptember elején pedig az őszi legelőket. Megjegyzendő azonban, hogy az őszi legelők - árverés útján - augusztus-szeptember folyamán kerültek a bérlők birtokába, s a bérlet lényegében fél évre, álta73 Iában március 19-ig, József napig tartott. Semmi olyan adatot nem találtunk viszont, hogy a téli legeltetést korlátozták volna. Valószínűnek tűnik tehát, hogy a tél folyamán is folyt legeltetés, amennyiben azt az időjárás engedte, ez azonban nem képezte külön bérlet tárgyát, hanem része volt az őszi bérletnek. Az azonban, hogy az erdei legeltetés kapcsán nem kötik az őszi tartást semmiféle terminushoz, időhatárhoz tavaszig, nemiképpen utal a tartásmódra is» 1869-ben a szentléleki pagonyban a következő területeket adták három , „ 74 hónapra nyári legelőül: 352
