Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
Fejlesztéséhez hozzájárult a Gutkeledek földesurasága, amely kijárta a hetipiacjogot, és talán újabb telepítéssel is növelte alattvalói számát. Fejlődéséhez különben földrajzi tényezők is hozzájárultak. Bátor a Nyírségnek nevezett futóhomokos, nyirerdőkkel borított tájegységen fekszik, tőle nem mesz- sze keletre pedig az Ecsedi lápnak nevezett nagykiterjedésű mocsár terült el, A lápot délről és északról megkerülő kereskedőknek érintenie kellett Dá. . 196 tort, A Gutkeledek felismervén Bátor kedvező helyzetét birtokközpontjukként építették ki, A birtokukról magukat rövidesen Báthorinak nevező Gutkeled ág a magyar történelem egyik legismertebb feudális családja lett, amely Erdélynek fejedelmi dinasztiát, Lengyelországnak pedig királyt is adott. A bá- tori uradalom újabb falvak megszerzésével a XIV. század folyamán alakult ki. Bár a Báthoriak az 1322-29 közt megszerzett Ecseden, a lápban, 1334 és 1354 között egy mentsvárat építtettek, a "possessio principalis et capitalis" Bátor maradt, ahol 1354 és 1364 közt szintén várat emeltek. A bátori vár azonban rövidesen eltűnt. Később a Báthoriak lakóhelye inkább az e197 csedi var lett, de az uradalom gazdasági központja Bator maradt. A föl- desurak Bátor nevű birtokukra 1330-ban jártak ki királyi kiváltságlevelet. Ez a bátori hospeseknek és jobbágyoknak a királyi és megyei bírák alóli immunitást biztosította, valamint "mintegy szabad város polgárai és hospe- seiként" a királyi adó alóli mentességben is részesítette őket. A bíróságot , 198 _ , , viszont a földesurak kaptak meg. A privilegium inkább a földesur érdekeit tartotta szem előtt, és épp úgy nem tette egyértelműen "szabad várossá" a települést, mint a gyöngyösi kiváltságlevél Gyöngyöst. Bátor lakói a szabad városok polgárai jogai közül csak kevésben részesültek. Két évvel később a Báthoriak árumegállítójogot jártak ki névadó falujuknak. Ez az Ecsedi lápot északról és délről megkerülő utakra vonatkozott. A végpontok, amelyekre a kiváltság vonatkozik, keleten Kraszna és Kocsord, innen marhákat hajtanak Bátor felé, valamint Szalacs, ahonnan az erdélyi só jön nyugatra. A délnyugati Debrecen, a nyugati Kálló, és az északnyugati Nagyfalu (a Tisza mellett) a nyugati végpontok, innen Szatmárra visznek árukat. Ez tulajdonképp kettős kört ad ki. Egy kb. 24-26 km sugaru kör szélén fekszenek Bátortól Kálló és Kocsord, és egy 50-60 km sugaru kört lehet Debrecennel és Szalaccsal meghúzni. (Nagyfalu és Kraszna ennél is távolabb fekszenek.) Minden esetre a kettős kör által Bátor kontrollálhatta az Erdély és Buda, illetve Erdély és Kassa, ill. azon túl Lengyelország kereskedelmét. A kiváltság szerint a megállított árukat a báto199 ri hetipiacon kellett eladásra felajánlani. ‘ Ez az arurnegallitojog azért is feltűnő, mert az nagyon ritka a magyarországi városok között. Ebben az időben mindössze néhány királyi város: Esztergom, Duda, Győr, Pozsony 30
