Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista

53 b). A szabadságharcban pedig a későbbi belügyminiszter megbízatással küldi Kossuthhoz az éles eszű. a szabadságharc ügyéért lelkesedő fiatalembert. S ahogyan Szűcs Sámuel naplójából nyomon kővethető sógora, Her48 „ ,

man Ottó élete, s a kutatónak az a sejtése, hogy a napló nélkül Herman

Ottó életrajza szinte megírhatatlan, ugyanígy Szűcs Miklós naplója nélkül

Szemere életrajzát megírni szinte lehetetlen.

Kossuthtal csak egyszer találkozhatott. 1848. december 16-án indult Pestre. A hadiesemények nyilván nem tették biztonságosabbá az egyébként sem túlságosan "bátorságos", kényelmetlennek azonban mindenképpen kényelmetlen utazást. Szűcs Miklós küldetésével szerette volna hazáját szolgálni. Egy napig utazott, s amilyen gyorsan csak tudott, végzett feladatával. 19-én este már újból Miskolcon volt. Kossuthhoz vitt egy levelet, amelyben Szemere a kormányzótól az északmagyarországi ügyek vitelére nyílván pénzt kért. Szűc láthatta egészen közelről Kossuthot "fekete átilában s* nemzetőri nadrágban volt öltözve, fején házi sapka". Csalódott volna? Nem tudni. Tény, hogy itt is feljegyez mindent. Nagyon Sokan voltak Kossuth dolgozószobájában. Látta a nejét is, éppen vizet hozott férjének. Beszélgetett Stullerrel, Vachot Sándorral. (II. 72 b)

Széchenyit, Wesselényit látta, s részt vett a radikális fiatalok által rendezett "tisztelkedésben", a fáklyás, zenés felvonulás egyik szervezője és résztvevője volt.

Különösképpen érdekes lehetett a kapcsolata Palóczy Lászlóval. Úgy látszik, hogy bátyja, Samu rendíthetetlen híve volt Palóczy Lászlónak, Miklós azonban meglehetősen óvakodva közelíthetett hozzá, aki a fontolva haladók pártjához tartozott, s eredendően tiltakozhatott minden radikális reform ellen, amely alapjaiban akarta az ország rendjét kifordítani. A borsodi radikális fiatalság gyanakodva nézhette Palóczy tevékenységét, s különösképpen csalódott benne akkor, amikor részt vett a borsodi Major utcai tudós társaság, tehát a radikális ifjúság pártja elleni szervezkedésben, sőt, az ellenpárt egyik vezéralakja lett. Ennek, a Palóczy bábáskodása alatt létrejött "konzervatív pártnak" az ügyét még a Pesti Hirlap hasábjain is megszellőztette: "Egy ősz bajnök elnöklete alatt tartott szemtelen conferencziázgatásai után elhatározó (ti. a conservativ párt), hogy másod alispánunk katolikus hitű legyen, ezt azonnal protocolláltatá." Ez az ősz bajnok Palóczy László volt, aki az avasi református egyházközség világi alelnöke is volt. (PH

1845. dec. 19. 401. p.) Pályafutása során igen sok íróval került közvetlen kapcsolatba. Eperjesen Pulszky Ferenccel találkozott. Diáktársai között o- lyanok voltak, mint Vahott Imre és Vachott Sándor, Sárosi Gyula. Kora magyar irodalmában tevékenyen is közreműködő írókkal, naplója tanúsága szerint, soha mélyebb kapcsolatba nem került, talán Erdélyi Jánost ismerte a

318