Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista

ja magát a Pesti Hírlapot is. Széchenyit Szűcs mindig a legnagyobbak között tartotta számon, s most megzavarta Széchenyi kemény támadása Kossuth ellen. S éppen, mert úgy érzi, hogy Kossuthot jogtalanul és méltatlanul támadta meg Széchenyi, nem késlekedik, s ő is részt vesz a Privorsz- ky kávéházból kiinduló, s Kossuth tiszteletére rendezett fáklyás, zenés felvonulásban (II. 15 a-b). Ezután sürgősen nekilát, s elolvassa alaposan a Kelet népét, hogy most már saját maga dönthessen ebben a lényeges politikai vitában. S döntése nagyon tanulságos: Széchenyi nagyságából, önzetlenségéből, jó szándékából semmit le nem von ez a mű, az azonban bizonyos, nincs igaza abban, hogy a Pesti Hirlap hasábjain a "lázítás veres fonala" húzódnék végig. Az a véleménye Szűcs Miklósnak Széchenyi ellenében, hogy a forradalom nem ilyen "mellékes utakon" indul el. Hibásnak találja Széchenyit abban is, hogy a sajtószabadság eszméjét támadja a Pesti Hírlap elleni cikkében. Egyébként is, vallja, több a szónoki virág a műben, mint a tényleges érv. Inkább az érzelemhez, mintsem az értelemhez szól.

A Kossuth-Széchenyi vita ezután sem veszít hevességéből. Egyre lob-» ben kapcsolódnak bele elvből vagy számításból. Vannak, akik csak azért nyitnak lapjukban vitát, hogy az előfizetők számát gyarapítsák. Olvassa Kossuth válaszát, s a továbbiakban is figyelemmel kiséri ezt, az őt nagyon érdeklő kérdést (II. 24 a - 25 b).

Azután évek telnek el. Lezajlik a forradalom, a nemzet elszenvedi a történeti katasztrófát, Világost. Szűcs Miklós bezárkózik, s évtizedek múlva újra elolvassa azokat a sorokat, amelyeket Széchenyi Kelet népe elolvasása után írt, s akkor már kissé higgadtabban állapítja meg: a "lázadásnak" nem a Pesti Hírlap és Kossuth volt az oka, hanem az olasz háború, az osztrák kormány gyávasága, azután pedig gazsága. Deák. Ferenc, sajnos, nem lehetett jelen a 48-as országgyűlésen, Pedig ő bizonyára le tudta volna fékezni a talán irreálisan balra húzó erőket. Jellemző egyébként ez a megjegyzése. (II. 20 b - 21 a).

Szűcs Miklós naplójából napról napra lehet követni a szabadságharc miskolci és borsodi eseményeit. A forradalom híre csak két nap múlva érkezett meg Miskolcra. Március 20-án már meg is alakították a nemzetőrséget, 26-án kiosztották a fegyvereket, s április elseje után megkezdik a szolgálatot és a gyakorlatokat. A megyében nagy bizonytalanságot váltott ki a nemzetőrség Zentára rendelése. Szűcs Miklós 1848. október 24-én u- tazott fivérével Pestre s megfordult a radical körben, ahol borsodiakkal találkozott. S jellemző, hogy a családban Miklós volt az, aki Szemeréhez a- zért utazott, hogy valamelyik öccsét a honvédségnél helyezze el. A schwe- chati csata után nem oktalanul jegyzi meg: "Az ellenség ereje a* mieinknél

315