Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista
denki majmolja a másikat. (1840. július: I. 71 b)^ Klasszikus magyar drámákat is láthat. A Bánk bán kiadásáról kapott hírt nem késik bejegyezni naplójába, (l. 69 b) Ezt a drámát Miskolcon két szereposztásban is nézte meg. 1846 márciusában Egressy Gábor adta a címszerepet, a hónap végén pedig Lendvay. (III. 41 a) Kár, hogy sem egyikhez, sem másikhoz semmi véleményt nem fűz. Meglehetősen sűrűn jár színházba. 1839-ben öt előadást lát, 1840-ben már 33 alkalommal tekint meg drámát, operát, bohózatot vagy valamiféle látványosságot, s ez a szám a következő esztendőben csak szaporodik. Bár elítéli az operadivatot, mégis látja a Pideliot, a Báléjt, Erkel Báthori Máriáját, a Sevillai borbélyt, a Bájitalt, a Trubadúrt. A magyar drámaírók munkái közül Szigligeti, Katona, az európaiak közül Shakespeare, Dumas, Molière, Seribe és még jónéhány jeles vagy jeltelen szerző drámáját látta. Alkalmilag természetesen egyéb látványos műfajokban is gyönyörködhetett. A mutatvány ugyanis érdekli, lát műlovagokat, ködfátyol mutatványt. Jeles operaénekesek s színészek játékát csodálhatta. Közülük is Egressy Gábor művészetének hódolt leginkább. Miskolczi, pozsonyi, debreceni, pesti, bécsi társulatok előadásait tekinti meg. A színház mindig is szívügye volt. 1843-ban Miskolcot szörnyű tűzvész pusztította el. A város központjával együtt elhamvadt a kicsiny miskolci teátrum is. Egy új színház felépítése óriási költségbe került volna. Az a telek, amelyen az egykori színház állt, kicsinynek bizonyult, s nyilván egy korszerű színház megkövetelte a nagyobb telket, s a nagyobb közönséget befogadó épületet. A színház ügye Miskolcon vitát váltott ki, s ebbe a vitába 46 álnévvel maga Szűcs Miklós is bekapcsolódott. Eiső mondata mindjárt meghökkenti az olvasót: "A világ legelső, azaz legrégibb színházépülete a mis. . ... , . 40 kolczi" - írja. Szűcs Miklós a Hild-féte tervet ismerte, s ehhez a tervhez fűzte véleményét. Legelső kifogása, hogy a telek ehhez az épülethez kicsiny. Kivánatos lenne tehát, hogy a régi színház telkét is megszerezzék. Azzal az indokkal helyezték a Piac utca sarkára a terv szerint felépítendő új színházat, hogy itt terül el a város piaca, s egyben ez a város legforgalmasabb helye is. A színház épületének földszintjét kereskedelmi célokra, üzlethelyiségeknek lehetne bérbe adni vagy örök áron eladni, s ezzel csökkenthetnék a fenntartás költségét. Ka csupán ez indokolná a színháznak a Piac utcára való kihelyezését, ez az ok nem elegendő, hiszen a piszkos piacnak előbb-utóbb ki kell költöznie az egyébként is sáros Piac utcáról (ma a Széchenyi utca), s akkor a szír házépületben elhelyezett üzlethelyiségek elvesztik centrumhelyzetüket, s ezáltal a színház bevétele is csökkenne. Túl soknak tartja Szűcs Miklós az építkezés költségeit. Ő az egyszerűbb, a Cassano-terv mellett sza311
