Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista

Élete második nagy impulzusa a Pesten eltöltött egy esztendő volt. Azt hisz- ázuk., hogy ezt a második hatást érdemesebb egy kissé közelebbről megte­kinteni. 1840. április 5-én utazott egy esztendei joggyakorlatra Pestre. Nap­lója ettől kezdve műfaji tekintetben is megváltozik. Már Pozsonyból is, Pest­ről is szinte kizárólagosan csak a hozzáérkezett leveleket vagy az általa küldötteket másolja naplójába, ezekből a levelekből feltárul Pest fiatalságá­nak élete, politikai aktivitása. Május ötödikén már a következőket írja haza szüleinek és testvéreinek: "Most már minden magyar hírlapot olvasok a’ ká­véházakban". (i. 61 b) De Ugyanebben a levélben még a következőket is olvashatjuk: "Mi borsodi ismerősök úgy mint Bizony Tamás, Dobrossy - ki a Jelenkor szerkesztőségének tagja - Faragó Samu, Bereznyai, Kapczy Jan­csi, Kun Tamás, Hubay Pali, ollykor ollykor a’ Privorszky kávéházban es­teli 7. óra tájban jövünk öszve. Vannak itt kereskedő legények is Miskolc­ról." (i. 63) A Privorszky-kávéházról fentebb már írtam. Ennek a kávéház­nak a földrajzi fekvése, hiszen a város közepén volt, kiválóan alkalmas volt arra, hogy itt a fiatalok találkozhassanak. A társaság tagjai szinte valameny- nyien literatus emberek.A mezőkeresztesi Dobrossy István az országgyűlés gyorsírója volt. Verseket írt, színművet fordított, kiadta Kölcsey naplóját, s ami a leglényegesebb, az első volt, aki Petőfi költészete mellett Szeverin álnév alatt szót emelt^ Dobrossy tíz esztendővel volt idősebb, mint Szűcs Miklós. Liberális gongolkozása s a lapok olvasása után szükségszerűen kö­zöttük megindult beszélgetés a reformpolitika felé hajlította az akkor még mindössze húsz esztendős férfit. Kun Tamás korábban jogi tanulmányokat folytatott, később azonban Borsod vármegye legjelesebb orvosa lett, s több 17 egészségügy-szervezési tanulmányt írt. Kétségtelen tény, hogy a haladó gondolatoknak ez a kávéház a meleg­ágya volt, s erre utal az a tény is, hogy Szűcs az imént idézett mondat után, amelyben a Privorszky-kávéház látogatásáról írt, szükségszerűen asz- szociál a tilalomra, amelyet principálisa, a konzervatív Hegyessy Péter fo­galmazott meg számára; nem szeretné, ha lakására Szűcs Miklós fiatalem­bereket hozna fel. (i. 63 a) Az országgyűlés bevégzése után részt vett a Pozsonyból Pestre érke­ző nádor és a követek ünnepélyes fogadásán. "Szándékunk - írja - némely- lyeket közülük szövétnekes zenével megtisztelni." (i. 66 a) Szűcs Miklós tehát nem passzív szemlélője, nem is csak tagja, hanem aktív szervezője volt a pesti politikai demonstrációknak. S állításunkat újabb és újabb ada­tokkal igazolja. Klauzált, Szentkirályit, Palóczyt "szövétnekes zenével" kö­szöntötték. Május 15-én érkezett meg Kossuth é£ Lovassy. Széchenyi fo­gadását a borsodiak készítik elő, Erdélyi János egy díszes nemzeti színű lobogót nyújtott át a grófnak, Dobrossy pedig lelkes szavakkal köszöntötte. (I. 67 a-b) 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom