Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - H. Halász Anna: A Zempléni Kaszinó könyvtára (l831-1850)
kaszinótagok között volt Lőcsei István, Korner Ádám vagy Lőwi Joachim "compactor" akik feltehetően pénz nélkül is bekötötték az olvasásban elhasználódott, megrongálódott könyveket. A gyakori könyvkötésre szükség is volt, mert az olvasók nem kímélték az "idegen" könyveket: tintával beleírtak, módosítva, helyesbítve adatokat, tetszést, véleményt nyilvánítva a könyvek lapjain. Még Kazinczy Ferenc is tett megjegyzéseket, pl. Szirmay Antal Notitia Historica Comitatus Zemplenien- sis című művében: "Temesvári Pelbárt franciscanus hires és sok és vastag köteteket hagyott Barkát neve e szerint Laskai Osvát volt. A Pelbárt szerzetes neve lehetett""vagy "Wécseyek Bárók lettek 1692-ben" és "Rettel hibásan mondatik, igaz neve Kettel. Kimutatá az elhalmozott hibát Szerencsi Plébánus Kassai József a Tudományos Gyűjtemény 1820. diki Járat VIII dik kötetében 68. lapon. És ha Kettel valyon nem Keczel é? Mert Ethele (Ati- la) németül Eczer, mutatja ezt az Óbuda német neve, Eczerburg." Szirmay Antal: Notitia Topográphica, Politic a Inclyti Comitatus Zempleni- ensis c. müvében szintén sok bejegyzés van. A könyvet Kazinczy Ferenc ajándékozta a kaszinónak, a boritó belső oldalán olvashatóak saját kezű bejegyzései. A KÖNYVTÁR GYARAPÍTÁS AN A K MÓDJAI Az első könyvszekrény polcait ajándékozásokból tölthették meg. Talán az alapító tagok adtak össze könyveket az induláshoz: Balásházy János saját műveiből, Kazinczy Ferenc, Lónyay Gábor híres könyvtárukból. Folyóiratokat már kezdettől a közös pénzen, a tagdíjak egy részéből vásároltak. Vay alispán a kancellárnak küldött titkos jelentésében 11 hazai és külföldi újság26 ról szólt, amelyeket 1832-ben a kaszinó járatott. A Nemzeti Casinónak az 27 első időkben 18 újság járt, a pécsi polgári kaszinónak 30 hazai és kül- 28 * * * 28 földi újság, folyóirat. A könyvtár c.z évek során szépen gyarapodott, bővült. A városban, megyében élő, innen indult írók, tudományos munkákat megjelentető tudósok kötelességüknek tartották, hogy minden megjelent könyvükből 1-1 példányt sokszor dedikálva adjanak a kaszinó könyvtárának. Nyiry István az 1829—ben Sárospatakon megjelent művét, a Tudományok Öszvességét dedikálva adta 'f 29 at. Ha vásároltak, mindig közérdekű könyveket, általában összefoglaló műveket, lexikonokat, szótárakat vettek, gyakori, mindennapi és mindenki használatára, hasznosítására. Kezdetben Balás' zy János foglalkozott igen hozzáértően a könyvvásárlásokkal, őt levélben keresték fel a pesti, kassai könyvkiadók, nyomdászok 280
