Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - H. Halász Anna: A Zempléni Kaszinó könyvtára (l831-1850)
1830 végén szerveződött kaszinó-társasággá, melyről Kazinczy Ferenc december 17-én kelt, Bártfay Lászlóhoz írt levelében szól: "E’ napokban itt Ca sinó nyílt meg, vagy inkább egy Casinói társaság constituálta magát. A’ Balásházy János most épülő háza ád rá helyt 5 for. conv. pénz egy actia. 7 320 conv. for. már le van fizetve ... En is actionarius vagyok ..." A szervezeti szabályzat és az 1831. évi 218-as taglétszám azt bizonyítja, hogy 1831 csak az intézményes mííködés kezdete volt. A Zempléni Casinó közvetlen létrejöttét nagy politikai csatározások előzték meg és feltétlenül sürgették, hogy az ellenzéknek alkalma, helye legyen találkozni, vitatkozni, egységbe kovácsolódni áz egyre támadó megyei reakcióval szemben. Az 1830. évi országgyűlésre minden megye elküldte követeit, akik az ott tárgyalt kérdésekben vármegyéik utasításai szerint tartoznak szavazni. Amer nyiben a két követ egymással ellenkező értelemben szavazott, úgy az illető megye elvesztette szavazatát. így történt Zemplén megyével, mikor br. Vay Miklóst Borsod megyei adminisztrátori kinevezéssel térítették el attól, hogy követtársával együtt a megyei utasítás szerint szavazzon. Vay miatt a megye elvesztette Szavazatát, de gyorsan visszahívták és forró hangú megye- gyűlésen fejére olvasták bűneit. Erről Kazinczy Ferenc így írt: "Rettenetes Gyűlésünk volt. B. Vay Miklós ellen fel voltak tüzelve némellyek, hogy miért igért 48.000 koronát, holott társa Szirmay csak 28.000. Már a novemberi decemberi Gyűlésekben is éreztették vele a haragot, most pedig egészen ki akarták azt rajta önteni ... Soós János a megye neheztelését előadta, hogy a követek nem azt tették, ami nekik hagyva volt. Erre felkele Kossuth Lajos s olly tűzzel, mintha kezében volna a’ zendités szövétneke, két kezét csípejére rakván, képzélhetetlen vakmerőséggel tartá beszédét. B. Wécsey is szóla (Vay ellen)... A' Gyűlés meghányván vetvén ezt a dolgot, azt végezte, hogy soha többé elő ne hozattassék. A nagy tűz el vala Q oltva, de nem a harag ..." Ez a kaszinó kezdettől a politikai viták színhelye volt. A reakció emberei, besúgói tudták, látták ezt és jelentették is. Mikor Vay alispán beszámol! a kancellárnak a zempléni ellenzék felforgató tevékenységéről, megjegyezte, hogy ezek "és hasonló dolgok leginkább az Ujhelyben nemrégiben felállitott, s szinte 250 actionariusokat számláló s 11 újságokkal biró Casinóban szoktak kifőződni Vay távozásd után Dókus László alispán nem látta a kaszinót ilyen veszélyesnek. Tudja azt is, hogy ha betiltaná működését, az ottani politikai megbeszéléseket, azok magánlakásokban sokkal nehezebben ellenőrizhető módon, de tovább folynának, így pedig informátorok rendszerében mégis ellenőrizni tudja. Felfigyelnek vezetőikre: Kossuth, Balásházy így lesz veszélyes emberi 274
