Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
Az aranypénz hamisítás e primitív formája mellett fel-fel búk kannak vert hamisítványok is. Ezekre jellemző, hogy leggyakrabban ezüst az alapanyaguk és aranyozva kerültek forgalomba. Először 1765. október 19—i feljegyzés szól 1759-es évszámmal forgalomba került hamis egész és fél aranyakról, majd nyolc hónap múlva ismét ugyan80 ilyen hamisítványok bukkannak fel. Még ugyanebben az évben - 1766 — további hamis holland aranyak forgalmáról értesülünk, amelyek "igen nagy ••81 mesterseggel verettetnek. Egy, 1763. augusztus 21-én kelt körözvény tudatja, hogy zsidók ezüstből hamis aranyokat vernek és azokat megaranyozva forgalmazzák. A hamis aranyak leírása jól sikerült - formahű - veretekre utalnak, amelyeket igen nehéz éremképük alapján megkülönböztetni az erede79 ti daraboktól. Az 1759-es évszámú hamis aranyakkal kapcsolatban folytatott erélyes nyomozás 1766 áprilisában azt az eredményt hozta, hogy a hamisítással gyanúsított Siffer Sebestyén, Milenerin Ilona, Sofferem Éva, Joanka Thrézi, Rapl 82 György és Palin Erzsébet budai lakosokat a birodalomból kiutasították. A szűkszavú közleményből valószínűsíthetjük, hogy a nyomozás során nem sikerült a gyanúsítottak ellen döntő bizonyítékot találni. Egyébként aligha zárult _ , 83 „ volna az úgy csupán kiutasítással. Ha nem is a felsorolt személyek voltak a hamisítók, abban aligha kételkedhetünk, hogy a fent említett hamis aranyak nem magános hamisító, hanem szervezett munka eredménye lehet. Az ezüst olvasztása, megmunkálása, a verőtövek elkészítése, a verés és aranyozás - nem beszélve a forgalomba hozatal csöppet sem veszélytelen műveletéről - meghaladja egy személy lehetőségeit. Siffer és társai kiutasítása után továbbra is forognak hamis aranyak, ame# „ 84 lyek hasonló módon aranyozott ezüstből jó kivitelben készültek. A hamisítványok e csoportjától jól elkülöníthetők azok az igen kis számban előkerülő hamisítványok, amelyek ugyancsak aranypénzeket kisérlenek meg utánozni, verési technikával, de "otromba ki veréséről" és mert "hibás 85 környül írással" készültek igen könnyen leleplezhetek. Ritka érdekesség az 1765-ös eredeti rézpoltura, amelyet ezüstözve - talán fél tallérként forgalmaz. , 86 tak. A tallérok és aranyak hamisítványai mellett nem hanyagolhatok el a kisebb címl'etü és ezért a parasztság körében gyakrabban előforduló hamis pénzek elsősorban a húszasok és tizkrajcárosok, Hamisításuk a XVIII. század hatva87 nas évéiben válik gyakoribbá, és a XIX. század első felében a pénztipus 8 8 hamisítása lesz a fémpénzhamisítás csaknem kizárólagos formája. A húszasokat minden esetben öntik. Ezek anyaga "ólmos" vagy "ónbul és czinbül" készült. Az újkori hamisítványok e típusát ón-ólom tipusu hamisítványoknak neveztük.89 237
